Századok – 2020

2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A kisegítő honvéd karhatalom és az ellenállás Budapesten, 1944–1945

BARTHA ÁKOS

293

a cionisták is együttműködtek.60

30–120 fős szakaszokba osztotta be a fegyverrel rendelkező embereit, s a különösen veszélyeztetett zsidó házak és intézmények védelmére rendelte ki őket. Csutor József szakasza a Nagybecskerek úti Zsidó Tanonc Otthont, Vida Endre egysége az Erzsébet királyné és az Amerikai út sarkán lévő Zsidó Szeretetkórházban gondozott 120 főt, a Temesváry József vezette Mexikói úti szakasz a Nyomorék Gyermekek Otthonát védte meg a nyilasoktól.

61 Zsabka visszaemlékezése szerint még a Thököly út és a Stefánia út sarkán működtetett, Slachta Margit által vezetett Szociális Testvérek rendházához is kirendelt egy csoportot, amely pozíciójából fakadóan farkasszemet nézhetett a kerületi nyilas központtal. De a zuglói KISKA-parancsnok kivette a részét az úgynevezett „ruhagyűjtő század” (kb. 2500 fő) szerencsés megmeneküléséből is.

62 Előbb egy szakaszt, majd Temesváry József 80 főből álló egységét rendelte a ruhagyűjtők Abonyi utcai épületéhez, végül november 10-e után az egész KISKA-parancsnokság a szomszéd épületbe települt át. Az Abonyi utcai parancsnokságon lelt menedéket például Major Tamás és Gobbi Hilda is.

63

A viszonylag csendes mentőmunkának az ostromgyűrű bezárulása vetett véget. A reménytelen helyzetben hátramaradt nyilasok december 24-én féktelen italozásba, majd minden korábbit felülmúló vérengzésbe kezdtek. Ezeknek lett az „eredménye” a Stefánia út padjaira „obszcén helyzetben” kitett, valamint bombatölcsérekbe dobott, illetve a környező bokrok alá rejtett hullák garmadája.64

Másnap délelőtt az alakulathoz tartozó munkásfiatalok, Boros Mátyás, Fischer István és Papp Árpád kézigránátos támadást kíséreltek meg a Thököly úti pártház ellen. Vélhetően meg akarták lepni a tivornya után gyengélkedő pártszolgálatosokat, ám tervük balul sült el, s egyedül Papp élte túl a kockázatos vállalkozást.65

Zsabka még aznap egy nagyobb csoporttal rohanta meg a nyilas házat. Az 1967-es nyilas per idején megjelentetett cikk a vérengzés miatti felháborodással magyarázza a KISKA-rohamot,66

ám a per során tett vallomások tüzetesebb vizsgálatából inkább néhány ellopott Mercedes 60 Cohen, A.: A

haluc ellenállás Magyarországon i. m. 171.

61 A Bp-i M. kir. XIV-2 ellenállási Kiska alakulat századnaplója, 12–13. ÁBTL 4.1. A-747.

62 Ocskay László százados több ezer üldözöttnek menedéket nyújtó katonai ruhavarró műhelyéhez lásd Szita Szabolcs:

Ocskay László története a háborús embermentések tükrében. Bp. 2008. 47–70.

63 Bartha Á. – Pócs N.

– Szécsényi A.:

Egy hosszan „ébredő” túlélőművész i.

m.

64 Máthé Á.: A

zuglói nyilasok pere i. m. 189–194.

65 Boros és Fischer nevét 2016 óta új, vélt kommunista mivoltukra nem utaló emléktábla őrzi Zuglóban.

66 Bodrogi Sándor: Lefegyverzés karácsonykor. HIM HL. Ellenállási Gyűjtemény/Magyarország, 329. Hasonlóképpen érvel: Menyhárt László:

A

Vörös Brigád. Bp. 1984. 15–16. Ebben a kiadványban Borosék akcióját meg sem említik. Egy 1962-es történelmi regény ugyanakkor a nyilas ház elleni két akciót egy eseményként tálalja, melynek organizátora az idealizált módon ábrázolt Vörös Brigád volt. A támadás eszerint délután történt (volna). Horváth Zsóka: Napkelte előtt. Bp. 1962. 72–84.