Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A kisegítő honvéd karhatalom és az ellenállás Budapesten, 1944–1945
BARTHA ÁKOS 291 is eljuttatott Zsabkához, akivel – s más KISKA egységekkel – 1945. január elején közösen tervezték, hogy átállnak a szovjetekhez.48 Magyary novemberben azzal bízta meg Zsabkát, hogy csöndben szervezkedjen és próbáljon meg annyi fegyvert gyűjteni, amennyit csak tud.49 A zuglói parancsnok a Mátray Máthé Ferenc vezette VIII/2 KISKA-val is összeköttetésben állt, sőt vele is tervezte a kitörést a pesti katlanból 1945 januárjának elején. Ugyanezen alakulathoz tartozott a nevét utóbb Josef von Ferenczyre változtató Ferenczi József későbbi médiamenedzser, akit Zsabka már évek óta jól ismerhetett a Turul Szövetségből vagy akár a „rongyos gárdából” is. Zsabka legfontosabb támasza éppen a – tartósnak bizonyuló – „rongyos gárdista” hálózata volt. 1946. szeptember elején a zuglói Rózsakert vendéglőben fogadást adott 45–50 KISKA-tagjának, akik „nagyobb részben már 39-ben is mellette állottak és már akkor harcoltak vele együtt a németek ellen” – utalt egy (végül sikertelen) 1939-es lengyelországi portyára.50 1939 nya rán ugyanis Zsabka társaival átszivárgott a szomszédos Lengyelországba, hogy szabadcsapatokkal támogassa a lengyeleket. A „rongyosok” számítását azonban keresztülhúzta az ügyet a parlamentben kiteregető nyilasok indiszkréciója. Zsabka hozzávetőlegesen 700–1000 fő felett rendelkezett 1944 végén, mely létszám „6 alapszakaszra” és 33 telephelyre oszlott. A követhetőséget itt is hamisított állománylistával, továbbá „négyszeri körletváltással” (Amerikai út 40., Thököly u. 41., 48 Gazsi J.: Egy zászlóalj krónikája i. m. 364. „A terv az volt, hogy az összes KISKA erőket ide kivonjuk a XIV. ker. határvonalára, mivel a szovjet közeledett, s ekkor támogatást tudunk kapni tőle” – vallott Zsabka 1966. október 25-én Gazsi Józsefnek. Gazsi kandidátusi, MTA Kt D/14.302. Szavait megerősíti Kánitz Jenő. „Az volt a terv, hogy általános támadást indítunk a légvédelmi tüzérség támogatásával, Újpest – Rákospalota – Vecsés vonalon a német csapatok ellen, illetve hogy azokat a XIV. kerületből kiindulva támadjuk hátba”. Kánitz Jenő visszaemlékezése, rá vonatkozó dokumentumok. / Magyary csoport/ 1944–1966. HIM HL. Ellenállási Gyűjtemény/Magyarország, 250. A Magyar Királyi II. Honvéd K. Zászlóalj parancsnoka regényes visszaemlékezésében 1944 karácsonyára vonatkozóan emlékezett meg egy összejövetelről, ahol a különböző KISKA alakulatok vezetői az egységes átállásról tárgyaltak. Szécsy János: Fekete sereg. Bp. 1947. 80–86. (A könyvet Pócs Nándor bocsátotta rendelkezésemre, amit ezúton is köszönök.) Egy szépirodalmi munka pedig az V., VII., VIII. és a XIV. kerületi KISKA, valamint az újpesti partizánok hasonló céllal tervezett decemberi összefogásáról tudósít. Vadász F . : Harcunk a magyar pokollal i. m. 260. „Január első napjaiban” egy újabb KISKA parancsnok, Várhelyi József tárgyalt Gidófalvyval az „egyesülésről”. M. Kiss S . – Vitányi I.: A magyar diákok szabadságfrontja i. m. 269. 49 Az MHSZSZ parancsát közli: Sárközi Sándor: Adatok a 207/2. légvédelmi üteg ellenállási tevékeny ségéhez. Hadtörténelmi Közlemények 25. (1978) 560. 50 Jelentés, 1946. szept. 9. ÁBTL 3.1.5. O-7763. Zsabka Kálmán. Más forrásból tudunk egy 1946. június 14-i értekezletről is, amit egy ellenálló-szövetség felállítása tárgyában tartottak a XIV/2 KISKA igazolt tagjai a magyar postaaltisztek zuglói székházában. Olajos Dezső iratai. A Vörös Brigádra és a XIV/2 Kiska szd.-ra vonatkozó iratok. 1944–1949. HIM HL. Ellenállási Gyűjtemény/Magyarország, 51. Dr. Olajos Dezsőnek a „rongyos gárdára” vonatkozó „harci jelentését” annak idején köszönettel nyugtázta a szervezethez szorosan kötődő hetilap is. Sorakozó, 1939. március 11. 10. A magyar postaaltisztek zuglói székháza bevett találkozóhelyszíne lehetett Zsabkáéknak. Vö. A XIV/2 Kiska szd. meghívója emlékünnepélyre. Szépkuthy István részére. 1946. febr. 10. HIM HL. Ellenállási Gyűjtemény/Magyarország, 258.
