Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Erdődy Gábor: Az 1830-as forradalom utáni belgiumi helyzet a Pesti Hirlap tükrében (1841–1848)
ERDőDY GÁBOR 279 megjegyzéseket. Bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy miközben a francia gyakorlatban a „káros védővámrendszer” számos eleme jelen van, addig Belgiumban a vámokat alacsony szintre szállították le, s ahol ettől eltérés mutatkozik, „arra szomszédai rendelkezései által kényszeríttetett”. Kifejtette, hogy „Általában minden szabadkereskedés csak kereskedelmi szerződésekből fejlődhetik ki, kölcsönösen előnyös alapokon”, kölcsönös engedmények és előnyök összegződéseként, s ennek jegyében születtek meg Belgium kereskedelmi szerződései a német vámegylettel, Hollandiával és Franciaországgal egyaránt. Rosszallta ugyanakkor, hogy a belga szabadkereskedelmi társulat bírálta a brüsszeli gyakorlatot, arra hivatkozva, miszerint a belga gazdaságnak a további kibontakozásához teljes külkereskedelmi szabadságra lenne szüksége, hogy szabadkereskedelmi kapcsolatot tudjon kiépíteni a többi nemzettel, melyeknek „szükségeit gazdagon tudná fedezni”, s ez által megnyílna Belgium előtt „az egész világ piaca”. A levél megfogalmazója azonban határozottan visszautasította a felsorakoztatott érveket. Ellenvéleménye szerint ugyanis a korlátlanul szabad piacon Belgium valamennyi rivális nemzettel versenyhelyzetbe kerülne, ami „ismét tetemesen megszorítaná annak nagyságát”, mivel a belga ipar tönkremenetelét vonná maga után s a gazdaságot megfosztaná a tengeri kereskedés lehetőségeitől. 137 Kitekintés 1848 a belga liberális-katolikus unionizmus sikeres vizsgájának bizonyult. Igazolta, hogy a dél-németalföldi állam belpolitikai fejlődése, immanens zavarainak jelentkezése ellenére, az 1840-es években magabiztosan haladt a belga modell gyakorlatba történő átültetése és működtetése útján. Bizonyította annak a Pesti Hirlapban korábban megjelent méltatásnak a megalapozottságát, amely a követ kezőkben ragadta meg a pozitív kibontakozás „titkát” és összetevőit: „Belgium, ezen kicsiny, de sok tekintetben kedvezőleg fekvő státus, független állása rövid ideje óta rendkívüli előhaladást tett. Nagy részben köszönheti ezt jó státusszerkezetének s czélszerűen rendezett közadministratiójának. Példája e státus előhaladott állapota az institutiók jótékony hatásának a népjólétre. Alig néhány év alatt új életre kelté Flandria és Brabantia régi műszorgalmát, új s nagy részint kedvező kereskedelmi szerződéseket kötött.” Belgium politikája: „anyagi érdekek szempontjából mind inkább szorosan csatlakozni a németekhez. A francziák, főleg politikai tekinteteknél fogva, más véleményben vannak”. 138 137 Belgium. Pesti Hirlap, 1846. október 8. 239–240. 138 „Az ausztriai birodalom kereskedési viszonyai.” Pesti Hirlap, 1846. április 12. 247.
