Századok – 2020

2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Erdődy Gábor: Az 1830-as forradalom utáni belgiumi helyzet a Pesti Hirlap tükrében (1841–1848)

AZ 1830-AS FORRADALOM UTÁNI BELGIUMI HELYZET A PESTI HIRLAP TÜKRÉBEN 280

1848–1849-ben Belgium és Magyarország egyaránt egyedülálló teljesítményével jelentős mértékben befolyásolta a kontinentális folyamatok alakulását. Miközben a radikális és a forradalmi törekvésektől elhatárolódó belga politikai vezetés országának – nemzeti egységre támaszkodó – politikai-társadalmi stabilitásával járult hozzá a nyugat-európai konszolidáció kibontakozásához, az érdekegyesítő politika demokratikus továbbfejlesztésének bázisán politizáló s a belga példából jelentős elemeket (például a felelős parlamentáris kormányzati rendszert megalapozó III. tc.-et) meghonosító magyar vezérkar 1848 Közép-Európájának legprogresszívabb alternatíváját megalkotva a térségben egyedül volt képes az alkotmányos kormányzás megőrzése mellett folyamatosan szilárd belpolitikai helyzetet teremteni, s a Habsburg katonai intervencióval szemben – a korabeli Európában példa nélküli módon – sikeres ellenállás kifejtésére alkalmas tömeghadsereget teremteni, melyet végül csupán a Habsburg-Romanov közös katonai fellépés tudott térdre kényszeríteni.

THE BELGIAN SITUATION AFTER THE 1830 REVOLUTION IN THE MIRROR OF PESTI HIRLAP

(1841–1848)

by Gábor Erdődy

SUMMARY

Edited by Lajos Kossuth, Pesti Hirlap

, launched on 2 January 1841, played a leading role in shaping the program of Hungarian national revival as the organ of the nascent liberal opposition. As a means of enhancing Hungarian society’s self-understanding, the review’s column reporting on international events was of strategic importance. Contemporaneous Belgian development exerted an important impact on the political thinking of the Hungarian liberal elite, and the Belgian model elaborated in 1831 directly influenced the content and quality of the Hungarian legislation of April 1848. The paper explores the extent to which the press of the Hungarian liberal opposition was aware of the working of Belgian unionism that was based on a synthesis of liberal and catholic values. The analytical reports allow us to follow the waves of Belgian domestic politics and the contradictions and turmoil of unionism in practice, as well as Belgian foreign-policy balancing in the triangle of France, Germany, and The Netherlands – before all, the results of expansive economic policy and its interpretation.