Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Erdődy Gábor: Az 1830-as forradalom utáni belgiumi helyzet a Pesti Hirlap tükrében (1841–1848)
AZ 1830-AS FORRADALOM UTÁNI BELGIUMI HELYZET A PESTI HIRLAP TÜKRÉBEN 276 panaszkodott. Felrótta, hogy a francia hadügyminiszter elrendelte, hogy katonasága kizárólag francia gyártmányokat szerezhet be, a belga kabinet pedig válaszlépéseként a franciáknak korábban adott vámkedvezmények visszavonását sürgette. 123 Az 1843. április 30-ai szám a vasárnapi híreiben kisebb szenzációként tudósított a „Brüsszeli Gyarmatosító Társaság” kivándorlókat szállító két hajójának Guatemalába indulásáról, és felhívta a figyelmet az akció tervezett őszi folytatására. Háttérinformációként megjegyezte, hogy a vállalkozásról eltérő vélemények fogalmazódtak meg ugyan, a részvények keresete azonban kifejezetten jó, azaz a közvélemény pozitívan fogadta a kezdeményezést. 124 A belga–német gazdasági kapcsolatok elmélyülésének újabb fontos állomását méltató tudósítás jelent meg a Pesti Hirlap 1843. november 2-ai számában. A belga–rajnai vasút november 13-án, Antwerpenben megrendezett ünnepélyes megnyitása kapcsán nem kevés iróniával utalt arra, hogy „Frankhonban, melly utolsó időkben két szék közt rendszerint pad alá szokott jutni, ezen expectoratiok igen gonosz benyomást tettek”.125 A francia sajtó háborgásának további ürügyeként szolgált a Németországból bevitt borok és selyemáruk vámját leszállító 1842. augusztus 28-ai rendelet november 5-ei megújítása. A szenvedélyes tiltakozások közepette a Journal des Débats ugyanakkor továbbra is a francia–belga vámszövetség megteremtésében kereste a belga–német kapcsolatok kibontakozásának ellensúlyát.126 A francia érzelmek felkorbácsolódásának sajátos ellenpontozásaként a hírrovat összeállítója megemlítette, hogy a belga kamarák november 14-én megnyílt téli ülésszakának napirendjén nem szerepelt a német vámszövetséggel való viszony és a francia kereskedelmi alkudozások kérdése. 127 A belga külkereskedelemmel kapcsolatos fejlemények, különösen a német térség irányában mutatkozó aktivitás elmélyülése folyamatosan kiemelkedő figyelemben részesültek. A francia fél részéről továbbra is szorgalmazott vámszövetségi ajánlat fogadtatásáról megemlékező 1844. szeptember 5-i híranyag a felerősödő francia–német rivalizálás sajátos történetébe bepillantást nyújtva emlékeztetett arra, hogy a belga–francia szoros együttműködés gondolata a német lapok szerint Belgiumban nem talál rokonszenvre, „és csupán a Belgium és a német vámszövetség között létező egyenetlenségek eloszlatását látszik előmozdítani”. 128 Ismeretes, hogy az egyoldalú elköteleződést minden relációban következetesen elutasító brüsszeli adminisztráció ugyancsak határozottan elhárította a Német 123 Belgium. Pesti Hirlap, 1843. március 30. 214. 124 Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1843. április 2. 222. 125 Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1843. november 2. 748. 126 Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1843. november 26. 815. 127 Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1843. december 3. 831. 128 Belgium. Pesti Hirlap, 1844. szeptember 5. 615.
