Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Erdődy Gábor: Az 1830-as forradalom utáni belgiumi helyzet a Pesti Hirlap tükrében (1841–1848)
ERDőDY GÁBOR 277 Vámegylet képviselői által felajánlott csatlakozási ajánlatokat, ami azonban távolról sem akadályozta abban, hogy 1844-ben széles alapon nyugvó együttműködési szerződést kössön partnerével. A Pesti Hirlap Belgium életében „e napokban a legnevezetesebb eseményként” értékelte a szerződést, amely mindkét fél számára kölcsönösen kedvező (egyenlő) feltételeket teremtett a hajózásban a két országból származó nyerstermékekre és iparművekre vonatkozóan.129 Ugyanebben a szám ban emlékezett meg egy beszámoló a francia lapok reagálásáról a számukra nem kellemes hírre. Féltékenységtől és csalódottságtól sem mentes, elkeseredett nosztalgiával emlékeztettek arra, hogy korábban könnyen létre lehetett volna hozni a politikai egyesülés felé mutató francia–belga vámszövetséget, napjaikban azonban immár „Antwerp a német vámszövetségé, s illetőleg ennek főnökéé, a poroszé”. 130 Az egyensúlyozó hivatalos kormánypolitika érvényesülése közepette a frankofon reláció mellett érvelők is hallatták véleményüket. A németekkel kötött szerződést ünneplőket a brüsszeli L’Observateur a közvélemény számára is megfogal mazott üzenetében arra figyelmeztette: „Belgiumnak nem szabad elfelednie, hogy akármi történjék avagy mulasztassék el, Franciaország soha sem fog megszűnni az ő természetes szövetségese lenni. Az eszmék, vélemények, intézmények, s nagyobb részint egyenlő eredet által most s jövőben Franciaországhoz van kötve Belgium.” 131 Ugyancsak a speciális történelmi összetartozás elsőbbségét hirdető álláspontot szólaltatta meg a külföldi hírrovat szerkesztője a német vámszövetséggel kötött szerződés december 21-ei, brüsszeli parlamenti megerősítése alkalmából: „kik azonban ebből azt következtetnék, hogy Belgium Franciaországnak mellőzésével, határozottan Németországhoz hajlik, nagyon csalatkoznak”. A szerződés pártolói közül ugyanis sokan „Franciaország iránt viseltetnek különösebb rokonszenvvel, s azzal óhajtanak szorosabb szövetségre lépni, s ha meg nem volnának győződve, miszerint ezen német vámszövetséggeli szerződés politicájokon csorbát nem üt, nem is pártolnák a szerződést”.132 A franciaországi egyházpolitika alakulására visszatekintő s annak tanulságait összegző munkatárs pedig azt emelte ki, hogy Belgium „Franciaország minden cseppvérének lüktetését megérzi, s morális tekintetben sokkal inkább valóságos része Franciaországnak, amint azt a németek szeretnék”. 133 Bár 1845 a belga külgazdasági aktivitás szempontjából a korábbi évekhez képest visszafogottabbnak bizonyult, a híranyag böngészése során két lényeges 129 Belgium. Pesti Hirlap, 1844. szeptember 15. 638., vö. Bitsch, M-T.: Histoire de la Belgique i. m. 144.; Diószegi I.: A hatalmi politika másfél évszázada i. m. 94–98.; Pirenne, H.: Histoire de la Belgique des origines à nos jours IV. i. m. 61.; Biographie Nationale XV. 925. 130 Franciaország. Pesti Hirlap, 1844. szeptember 15. 638. 131 Belgium. Pesti Hirlap, 1844. szeptember 22. 655. 132 Belgium. Pesti Hirlap, 1845. január 2. 7. 133 Belgium. Pesti Hirlap, 1845. augusztus 1. 77.
