Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Erdődy Gábor: Az 1830-as forradalom utáni belgiumi helyzet a Pesti Hirlap tükrében (1841–1848)
ERDőDY GÁBOR 273 1842. szeptember 25-én, vasárnap a Pesti Hirlap önálló, Belgium című rovatban vállalkozott szokatlanul hosszú értékelésre. Megemlítette, hogy a belga kormány augusztus 28-ai rendelete a francia lapok indulatos felháborodását váltotta ki, amelyek „a belga háládatlanság elleni iszonyú lármát ütöttek”, és felrótták azon új versenyhelyzet létrehozását, amelyben Franciaország kénytelen megosztozni a belga piacon a németekkel. Kommentárjában a hírlap megállapította, hogy szerinte „a német versengés nem olly veszélyes”, mivel a két bor között jelentős a minőségi különbség és fogyasztói bázisuk is eltérő. Hasonlóképpen lényeges elsőbbséget prognosztizált a lyoni selyemgyárosok javára a német konkurenciával szemben. A kialakult konfliktushelyzet lényegére rámutatva kifejtette, hogy „a belga kormány érdeklett rendelete igen eleven bizonysága a francia politicátóli idegenkedésnek, s ez az, mi a franczia közvéleményt sérti”. Rámutatott arra, hogy „Franciaország még mindig háladatosságot követel Belgiumtól, mintha nem tudná s tulajdon példája által nem bizonyította volna, hogy több moralis tulajdonságok között a háladatosság is igen sok esetben nem lehet népeknél, mint egyeseknél, szoros kötelesség, melly azoknak romlását vonhatná maga után. Ha igaz, hogy Belgium önállású létezését Franciaország morális pártfogásának köszönheti, fonák következtetés volna, hogy épen ezen önállását háladatossági kötelességből Franciaországnak feláldozza. Belgiumnak önállását és politicai létezését az igen szoros és kizárólagos kereskedési szövetség Franciaországgal veszélyeztetné, már mostani önállásában is morális védelemre van szüksége annak befolyása ellen, s e védelmet Németországban találja fel. Ezen csatlakozás mélyen históriai szükség, a német politicától függ tehát egyedül, használni a kínálkozó alkalmat, s vissza nem utasítani, mint több éveken át, Belgiumot.” 114 Érzékeltetve a kérdés különös jelentőségét a Pesti Hirlap 1842. október 6-án ismét Belgium című önálló rovat keretében foglalkozott a legújabb fejleményekkel. A belga külpolitikai stratégia nagy horderejű kérdéseiről folytatott vitába bepillantást nyújtva s a belga kormányon belüli nézeteltérésekre is rávilágítva beszámolt arról, hogy az augusztus 28-ai rendeletet az ellenzék a képviselőházban és a szenátusban is erélyesen megtámadta és kifejezte aggodalmát afelett, hogy a Németországnak „visszapótlás nélkül” jelentős kedvezményt nyújtó brüsszeli politika „ingerli” Franciaországot. A vita átmeneti lezárásaként is értelmezhető, a problémát külpolitikai komplexitásában megvilágító válaszában a belügyminiszter arra emlékeztetett: a franciákkal kötött szerződéssel kapcsolatosan többen kifogásolták, hogy Belgium „csekély ideiglenes haszonért Franciaországhoz csatolja magát, s más országokra nézve megköti szabadságát”, majd megállapította: „Most ezen aggodalom elenyésztetett.” A folytatásban rávilágított arra, hogy a franciákkal kötött szerződés szerinte csupán „bizonytalan és csekély kedvezést” foglalt magába, holott „Én nagy eredményeket követelek, 114 Belgium. Pesti Hirlap, 1842. szeptember 25. 685.
