Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Erdődy Gábor: Az 1830-as forradalom utáni belgiumi helyzet a Pesti Hirlap tükrében (1841–1848)
AZ 1830-AS FORRADALOM UTÁNI BELGIUMI HELYZET A PESTI HIRLAP TÜKRÉBEN 274 (de) nem tudhatjuk, a jövő mit rejt számunkra magában.” Az 1842. július 16-ai megállapodással szemben határozottan kritikus álláspontját megindokolva végül a következőképpen fogalmazott: a szerződés „nem rendszer, az lehet belőle, de most csak véletlen esemény, s egy ideig annak kell maradnia. Fogunk-e valaha Franciaországgal oly kereskedési frigyet kötni, melly elég kedvező leend, hogy miatta más hatalmakkal idegenkedésbe jöjjünk? nem tudom. Elfogadom, de nem olyan csekély árért, amit július 16. nyújt. Ehhez komoly, hosszú távú eredményt kell felmutatni”. 115 A Pesti Hirlap munkatársa a francia és a német orientáció között gondosan egyensú lyozó, sokirányú és rendkívül aktív belga külpolitika újabb jelentős eredményét méltatta, amikor Hágából érkezett hírek alapján arról számolt be, hogy Belgium és Hollandia képviselői 1842. október 19-én megegyeztek az 1830 előtti időkből öröklött pénzügyi és banki viták lezárásáról, valamint a határok, folyók és csatornák kérdéseinek rendezéséről, s a megszületett kompromisszumot november 5-én szerződésben rögzítették. Emlékeztetett arra, hogy a vita tárgyát Vilmos király egykor magántulajdonként bírt belgiumi palotáinak és uradalmainak sorsa, azok belga státusbirtokká történő átalakítása képezte három millió forint értékben. Egyesek feleslegesnek tartották a váltságdíj kifizetését, mások viszont pozitívan értékelték, hogy II. Vilmos a megállapodást elfogadta, ami egyértelműen bizonyította, hogy a holland uralkodó „Belgiummal baráti viszonyban kíván maradni”. Az elemzés megfogalmazója a megállapodást különösen hasznosnak minősítette Belgium számára, amely az északi fenyegetés megszűntével immár nem szorul a nagyhatalmak segítségére, s nem kényszerül az azok által megszabott feltételeknek magát alávetni. „Ez által függetlensége tisztán áll, minek bizonyosan kedvező befolyása lesz más hatalmak ellenébeni állására, mellyekkel jövőben alkudozásba fog bocsátkozni.”116 Egy december 15-én megjelent értékelés ugyancsak azt emelte ki, hogy a belga–holland szerződés jelentősége lényegesen meghaladja egy pénzügyi kontraktus dimenzióit, mivel annak üzenete nem kevesebb, mint „a fennálló dolgoknak szentesítése, a jövendőnek biztosítása külföld ellenében”. 117 A későbbiekben a Pesti Hirlap arról tájékoztatott, hogy miközben a belga kama rák egyértelműen támogatták a szerződés megkötését, mérvadó hágai vélemények szerint annak pénzügyi vonatkozásai egyértelműen károsak Hollandiára nézve, ezért a szerző nem zárta ki, hogy az elégedetlenkedők a hágai parlamenti vitában hangot fognak adni véleményüknek.118 A külföldi hírekről tájékoztató rovat figyelemmel 115 Belgium. Pesti Hirlap, 1842. október 6. 711. 116 Belgium. Pesti Hirlap, 1842. november 6. 786., vö. Bitsch, M-T.: Histoire de la Belgique i. m. 144.; Diószegi I.: A hatalmi politika másfél évszázada i. m. 84., 94., 98.; Biographie Nationale XV. 925. 117 Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1842. december 15. 880. 118 Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1842. december 11. 871.; Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1842. december 18. 887.
