Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Erdődy Gábor: Az 1830-as forradalom utáni belgiumi helyzet a Pesti Hirlap tükrében (1841–1848)
AZ 1830-AS FORRADALOM UTÁNI BELGIUMI HELYZET A PESTI HIRLAP TÜKRÉBEN 270 határozottan elutasító álláspontra helyezkedett, mert a belga király és a miniszterek úgy ítélték meg, hogy az ajánlott szerződés ellenkezik az alapvető belga nemzeti érdekekkel, mivel az valójában nem lenne más, mint „Belgiumnak Franczhonnali tetleges összeköttetése, s akkor megszűnnék e kisebb ország független semleges státus maradni”.99 A francia sajtóhírekből tájékozódó hírlap munkatársa felidézte azt a párizsi álláspontot, miszerint a tárgyalások zátonyra futását az állítólag túlzó belga követelések idézték elő, de a francia kormány készen áll a megbeszélések folytatására, melynek előmozdítására I. Lipótot a francia fővárosba várják.100 A francia–belga kapcsolat harmóniáját megzavarta a brüsszeli könyvnyomtatók problémája is. A francia könyvkereskedők sürgetésére ugyanis a párizsi kormány rendeletet bocsátott ki a francia könyvek olcsó belgiumi újranyomtatásának megnehezítésére.101 A sérelmek orvoslásában reménykedő brüsszeli könyvnyomtatók azt kérték Lipóttól, hogy hárítsa el a párizsi parlament könyvkereskedelmi törvényről folytatott vitáiból fakadó aggodalmukat, amire az uralkodótól bíztató választ kaptak. 102 A belga külkereskedelmi aktivitás felerősödéséről tanúskodtak a Belgium és Ausztria közötti hajózási szerződés megkötésének előkészületei. A Pesti Hirlap 1841. január 23-án jelezte: a brüsszeli kormány arról tájékoztatta a kamarákat, hogy a készülő szerződés jegyében az ausztriai kormány máris kiadta az utasítást, melynek értelmében „a belga hajók a császárság kikötőiben a legtöbb kedvezményben részes nemzetekével egyenlő lábra állíttassanak”. 103 Az 1842. év az újunionizmus történetének sikeres időszakát jelentette, amelynek központi faktorát a külgazdasági kapcsolatok dinamikus kibontakozása képezte. Belgium gazdasági súlyának, európai befolyásának és jelentőségének ugrásszerű növekedését önmagában is jól érzékeltette a több irányból felerősödő külföldi érdeklődés az együttműködés elmélyítésére. A brüsszeli forrásokra hivatkozó Pesti Hirlap 1842. május 12-én a Párizs által ösztönzött francia–belga kereskedelmi tár gyalások újrakezdéséről tudósított s a híradáshoz kapcsolódva ismertette a brüsszeli iparegyesület nyilvánosan kifejtett álláspontját. A „tökéletes vámszövetség” megvalósítására irányuló francia törekvés ismeretében megfogalmazott értékelés szerint „a belga ipar abnormális állapotban van”, mivel a külföldi vásárok el vannak zárva előle, a hazai vásárokon pedig idegen vetélytársakkal kell megküzdenie. Belgium 99 Belgium. Pesti Hirlap, 1841. július 24. 497. 100 Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1841. október 9. 685.; Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1841. október 30. 733. 101 Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1841. július 21. 489.; Frankhon. Pesti Hirlap, 1842. november 27. 839. 102 Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1841. november 10. 756. 103 Belgium. Pesti Hirlap, 1841. Télhó (január) 23. 55.
