Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Erdődy Gábor: Az 1830-as forradalom utáni belgiumi helyzet a Pesti Hirlap tükrében (1841–1848)
ERDőDY GÁBOR 271 1830 óta reméli, hogy szabadelvű nézeteit a szomszéd nemzetek is osztják, de éppen ellenkezőleg cselekszik Franciaország, a Német Vámszövetség, Spanyolország és „Éjszakamerika” is. Mindebből okulva a deklaráció megfogalmazói arra következtettek, hogy Belgium érdeke a közeledés a szomszéd népekhez, amit lehetségesnek tartanak anélkül is, hogy hazájuk „politicai nemzetisége” veszélyeztetve lenne. Az idézett elemzéshez az informátor ugyanakkor azt is hozzátette, hogy többen nem osztják ezt a nézetet, s az állásfoglalás mögött francia háttérre gyanakszanak. 104 Egy június 23-án megjelent tájékoztatás szerint a francia parlamenti fejlemények, a vászonszövetek beviteli vámjának azonnali felemelésére irányuló követelések komoly aggodalmat keltenek a belgák körében, különösen Flandriában, ahol a lakosság nagy része „századok óta az iparnak ezen ágából élt”. A belga honatyák megnyugtatására a belügyminiszter elárulta: a kormány megkezdte tárgyalásait Párizzsal annak érdekében, hogy a tervezett vámrendelet ne vonatkozzon Belgiumra. A Műipar Egyesület küldöttsége előtt pedig I. Lipót hangsúlyozta: „Belgiumnak nagyon alapos okai vannak Franciaországtól kivételt remélni”, és kifejezetten bíztatóan szólt a belga ipar és kereskedelem helyzetéről, valamint jövőjéről.105 A politikai hangulatban mutatkozó fokozódó feszültséget jól érzékeltetette, hogy a francia „ordonnance” kihirdetésére váró képviselők nem kezdték meg nyári szabadságukat, hogy annak esetleges negatív üzenetét megismerve azonnal megtegyék a szükséges „visszatorlási rendszabályokat”. 106 Az idegen vászon beviteli vámjának felemeléséről rendelkező szabályozás megszületéséről tájékoztató vasárnapi elemzés a franciaországi „választási tactica” megnyilvánulásának nevezte a rendeletet. Hozzátette, hogy a brüsszeli kormány további kísérleteket tesz a kivételezés elfogadtatására, Párizs azonban jelentős viszont-engedményeket kér a pozitív diszkrimináció fejében, miszerint Belgium emelje a franciával azonos szintre a vászon beviteli vámját, valamint szállítsa le a francia borok beviteli vámját. Az elemző szerint „Mind a két kívánság ollyan, mit nehezen lehet teljesíteni, ha pedig az egyezkedés a két kormány közt nem jön létre, Belgium a francia borok árát visszatorlásból még egyszer olly magasra fogja emelni, mint jelennen áll, s akkor a francia ministerium újra zavarban lesz a választásokra nézve, mert a bordeauxi szőlőbirtokosok ellenségivé válnak”. 107 Július 31-én a Pesti Hirlap a Journal des Débats híranyaga alapján ismertette a július 16-án megszületett francia–belga vámmegállapodás lényegét. Az egyezmény rögzítette, hogy Belgium a franciához hasonló vámot vezet be a vászonra, s cserében a belga árukra kiszabott francia vám nem emelkedik. A szerződő felek 104 Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1842. május 12. 337. 105 Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1842. június 23. 445. 106 Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1842. július 7. 477. 107 Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1842. július 10. 485.
