Századok – 2020

2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Erdődy Gábor: Az 1830-as forradalom utáni belgiumi helyzet a Pesti Hirlap tükrében (1841–1848)

AZ 1830-AS FORRADALOM UTÁNI BELGIUMI HELYZET A PESTI HIRLAP TÜKRÉBEN 266 maradása az első modern belga párt megszületésének munkálataitól (a korábbi évek főszereplői közül mindössze Paul Deveaux volt jelen a rendezvényen). 83 A Pesti Hirlap 1846. június 30-ai számában számolt be a belpolitikai élet leg ­újabb, történelmi léptékű fejleményeiről. Megemlékezett arról, hogy „a szabadel­vű párttöredékek” pártalapító és programalkotó kongresszust tartottak, melynek határozatai közül a következőket emelte ki: a választási cenzus „mindinkábbi alábbszállítása, tekintettel levén a rendre s a választók képességére és függetlensé­gére, s a legkevesebbet fizető tisztes rendűeknek azonnali felvétele”. A polgári ha­talom függetlenségének megőrzése az egyháztól. „A státus kizárólagos befolyása a státus által működtetett közoktatásra” és annak biztosítása, hogy a papok sem­miképpen ne bírjanak arra befolyással. Végül pedig az alsópapságot felszólították arra, hogy „a püspökök járma alól szabadítsa meg magát”. 84 A Pesti Hirlap az angol–francia ellentétek felerősödése kapcsán 1847. március 12-én magyar és belga vonatkozásban is érdekes epizódokra hívta fel a figyelmet. Elárulta, hogy a francia–angol feszültség feloldásának reményében London pá­rizsi vezető diplomatája Apponyi Rudolfot, a Habsburg Birodalom követét kérte fel helybeli közvetítésre, továbbá – a belga monarchia jelentős nemzetközi te­kintélyére és súlyára utalva – megemlítette, hogy „a belga király rövid időn be s ­lül Londonba fog menni. Jelenleg Párizsban mulat. Konzervatív forrásból szár­mazó hírek szerint a belga király közvetítése eredményeként kormányváltás lesz Párizsban vagy Londonban”. 85 Egy korábbi híradás az 1846. évi krakkói felkelés leverését követően mene­külni kényszerülő lengyel emigránsok sorsának alakulásába nyújtott bepillan­tást. Felsorolta, hogy a 8180 menedékkérő közül 4739 Franciaországban, a többi Belgiumban, Spanyolországban, Svájcban, illetve Amerikában talált új otthonra, a katonák közül 17 a belga hadseregben szolgál, kettő vezető rangot visel. 86 Az élelmiszerhelyzet kritikus alakulása Az 1840-es évek második felében a Pesti Hirlap hasábjain egyre nagyobb hang ­súlyt kapott a belgiumi élelmiszerhelyzet kritikus helyzete. Az ellenzéki hír­lap 1845. szeptember 19-én közölte a brüsszeli kormány bejelentését, amely a 83 Cordewiener, A.: Organisations politiques et milieux de presse en regime centisitaire i. m. 343.; Garsou, J.: Les relations exterieures de la Belgique (1839–1914). i. m. 8–9.; Mishaegen, G.: Le Parti Catholique Belge de 1830 á 1884 i. m. 86.; Dumont, G. H.: Histoire des belges III. i. m. 1956. 65.; Aubert, R.: Kirche und Staat in Belgien im 19. Jahrhundert i. m. 138. 84 Belgium. Pesti Hirlap, 1846. június 30. 442. 85 Franciaország. Pesti Hirlap, 1847. március 12. 169. 86 Franciaország. Pesti Hirlap, 1847. március 7. 157.

Next

/
Thumbnails
Contents