Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Erdődy Gábor: Az 1830-as forradalom utáni belgiumi helyzet a Pesti Hirlap tükrében (1841–1848)
ERDőDY GÁBOR 267 várhatóan „mostoha termésre” való tekintettel megszüntette a behozatali vámot a burgonyára és a gabonára, s egyben megtiltotta azok kivitelét. Nem sokkal ezután pedig sor került a liszt behozatalának felszabadítására.87 A válság megelőzése érdekében hozott újabb ismertetett ideiglenes intézkedés lehetővé tette a külföldről behozott élelmiszer ingyenes szállítását, amivel azt kívánták megakadályozni, hogy a nyerészkedők nagyobb készleteket felhalmozzanak, majd azokat fél áron szállítsák tovább. Az ingyenes szállítás feltételeként határozták meg azonban azt, hogy az illetékes hatóságok, jótékony egyesületek, vagy akár magánszemélyek élelmiszerakciói valóban a népről történő gondoskodás ügyét szolgálják. 88 A drámai körülményekről beszámoló híradások köréből kilógott az az optimista kicsengésű, francia forrásból származó bejelentés, miszerint Hollandiában és Belgiumban „a gabonatermés kielégítő”.89 Egy 1845. december 21-én megjelent híradás azonban arról számolt be, hogy a belgiumi alsó néposztály nyomora az élelmiszerek terén oly mértékben növekedett, hogy a súlyos helyzet kezelésére immár elégtelennek bizonyul az ilyenkor szokásos alamizsnaosztogatás, s a problémák csökkentése érdekében közvetlen állami beavatkozást, „szükség-közmunka” megszervezését tartja elengedhetetlennek. 90 A nyomorban élők megsegítésének sajátos magyar vonatkozású pillanatát örökítette meg az a bejegyzés, amely némi meghatódottságot kifejező szavakkal méltatta Liszt Ferenc példaértékű gesztusát, amikor is egyik nagy jövedelmű brüsszeli koncertje bevételét „ismeretes szokott nagylelkűségénél fogva [...] a szegények javára áldozta”. 91 Az elmélyülő válságszituációban hozott kényszerintézkedések elkerülhetetlenül megterhelték a szomszédos országok között a korábbi években egyébként kifejezetten jól alakuló kapcsolatokat. Az 1846. január 29-én a Hollandia rovatban közzétett tájékoztató szerint a belgiumi burgonyakiviteli tilalomra reagálva az észak-németalföldi állam több stratégiai árucikkre felemelte a ki- és beviteli vámokat, melynek következtében a két ország között „valóságos vámháború” tört ki. A közlemény felhívta a figyelmet azonban arra is, hogy a hollandiai kereskedők elvetik a hágai kormány intézkedését, mert tartanak az ellentétek további kiéleződésétől, aminek szerintük „az iparűzők és a kereskedők fogják legnagyobb kárát vallani”.92 S valóban: „A Hollandia által neki dobott kesztyűt a belga kormány nem késett felvenni” – állapította meg a Brüsszel által öt napon belül 87 Belgium. Pesti Hirlap, 1845. szeptember 19. 191.; Belgium. Pesti Hirlap, 1845. december 14. 391. 88 Belgium. Pesti Hirlap, 1845. október 20. 287. 89 Franciaország. Pesti Hirlap, 1845. november 30. 359. 90 Belgium. Pesti Hirlap,1845. december 21. 407. 91 Belgium. Pesti Hirlap, 1846. február 24. 130. 92 Hollandia. Pesti Hirlap, 1846. január 29. 68.
