Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Erdődy Gábor: Az 1830-as forradalom utáni belgiumi helyzet a Pesti Hirlap tükrében (1841–1848)
ERDőDY GÁBOR 259 csökkenése és a papság egyedurasága következett volna”, s a tévtanok terjesztésével szemben egyenesen a belga modell követésére szólította fel honfitársait. 54 Egy 1842. december 11-én megjelent bejegyzésből megtudhatja az olvasó, hogy egy, a sajtó élénk érdeklődését kiváltó törvényjavaslat felhatalmazná a kormányt bírói hivatalnokok elbocsátására „korgyengeség vagy elégtelenség” esetében. Az alkotmány védelmében megfogalmazódó ellenérveket idézve a kommentár megállapította, hogy az Alaptörvény értelmében a nyilvános minisztériumok hivatalnokainak kinevezése élethosszig érvényes, s „olly törvényt hozni nem lehet, melly azzal merőben ellenkezik.” 55 Egy héttel később a papok által a hivatalos kötelességük gyakorlása közben elkövetett vétkek szankcionálását előíró büntetőtörvénykönyv módosításának tervezetével ismerkedhetett az olvasó. Az állam és egyház viszonyának alkotmányos rendje felett szigorúan őrködő, közvetve Rómának is címzett törvénytervezet megfogalmazója javasolta, hogy „a papok, kik a kormány engedelme nélkül külföldi papi felsőbbség leveleit vagy határozatait, mellyekben nem csupán papi tárgyak foglaltatnak, vagy olly tanok állíttatnak föl, mellyek az alap és egyéb törvényekkel ellenkeznek, terjesztik vagy kihirdetik, 1-től 5 évi fogsággal, és 100-tól 1000 forintnyi bírsággal bűnhődjenek”. 56 Egy 1842. január 20-án megjelent híradás Brüsszel városának nyomasztó pénz ügyi helyzete felett kesergett, s belga hírforrásokra hivatkozva azt sem zárta ki, hogy „az irgalmatlan hitelezők” követelésére végszükség esetén akár a városház eladására is sor kerülhet.57 Annál nagyobb örömmel konstatálta egy október 9-ei bejegyzés szerzője, miszerint a két kamara felhatalmazta Brüsszelt a pénzügyi zavarok kezelését szolgáló szerződés megkötésére.58 Ugyancsak pozitív méltatásként olvasható a belgiumi infrastruktúra további intenzív fejlesztéséről megemlékező közlemény, amely szerint a belga képviselőház 27 és fél millió frank kölcsönt szavazott meg vasút, csatorna és országutak építésére Luxemburg tartományban. 59 Belgium pozíciójának folyamatos erősödéséről, a belga fejlődés aktuális helyzetéről és kérdéseiről tájékozódhatott az olvasó I. Lipótnak a belga parlamenti ülés megnyitása alkalmából november 8-án megtartott programadó beszédéből. Az elért eredményeket méltató uralkodó megemlékezett az elemi oktatási törvény pozitív fogadtatásáról. A hollandokkal folytatott – s a későbbiekben említésre kerülő – tárgyalások sikeres 54 Frankhon. Pesti Hirlap, 1844. május 30. 369., vö. Frankhon. Pesti Hirlap, 1844. május 12. 323. 55 Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1842. december 11. 871. 56 Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1842. december 8. 887. 57 Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1842. január 20. 47. 58 Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1842. október 9. 717. 59 Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1842. szeptember 29. 693.; Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1842. november 6. 786.
