Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Erdődy Gábor: Az 1830-as forradalom utáni belgiumi helyzet a Pesti Hirlap tükrében (1841–1848)
AZ 1830-AS FORRADALOM UTÁNI BELGIUMI HELYZET A PESTI HIRLAP TÜKRÉBEN 260 lezárását felidézve kiemelte, hogy immár „Közbenjárók nélkül, csupán kölcsönös kibékülési szellem által lehetségessé vált mind a két státusnak magát rendes állásába visz szahelyezni.” A holland kapcsolat rendezése kedvező hatással lesz a más hatalmakhoz fűződő kapcsolatokra, akik „folytonos jeleit adják irántunki barátságuknak és bizalmuknak”. Síkra szállt a liberálisok és katolikusok közötti viszálykodás lezárása, az egymástól elválaszthatatlan polgári és vallásszabadság biztosítása mellett, amelyben a nemzeti egység garanciáját jelölte meg. Rendkívüli sikerként értékelte a brüsszeli műkiállítás megrendezését, amely szerinte megerősítette azt a rangot, amely Belgiumot „három század óta” (!) megilleti. Önbizalomtól duzzadó érvelése kapcsolódott tehát a belga nemzeti identitás megteremtését szolgáló, történelmi tradíciót és kontinuitást kereső hivatalos kormányprogramhoz. 60 A korabeli magabiztos belgiumi polgári mentalitás nyilvánult meg a szeptember 23-án kezdetét vett brüsszeli ünnepi megemlékezésekről szóló kommentárban is. „Belgium az idén önállásának 12-ik évét élte túl” – állapította meg a korábbi időszak nehézségeire is utaló beszámoló, majd nem kis büszkeséggel tette hozzá: „az 1830-ki forradalmak közül a belgiumi tán egyedül érte el czélját valóságban.” 61 A Pesti Hirlap belgiumi belpolitikai eseményekre vonatkozó híradásai 1843 folyamán meglehetősen szórványosak és hézagosak voltak. A március 30-ai szám Belgium címszó alatt szerkesztett rovata a választójog módosítására irányuló kormányjavaslatot ismertetve megállapította: a tervezet arra irányul, hogy ne vehessenek fel a választók jegyzékébe olyanokat, akik az egyenes adó törvény által előírt befizetését nem teljesítik, azaz „választási képességgel nem bírnak”. Az előterjesztők a problémát abban jelölték meg, hogy az ellentmondásos helyzetet kihasználva sokan úgynevezett „felesleg adót” fizetnek be, s ezzel gyakorlatilag megvásárolják a választójogot. A híranyag utalt arra, hogy a kormány kezdeményezésében a választójog csökkentésére irányuló kísérletet gyanító ellenzék megtámadta a tervezetet, és a választójoggal rendelkezők körének bővítését sürgette. Fellépése azonban nem tudta megakadályozni, hogy a brüsszeli kamara elfogadja „a választási csalásokat korlátozó törvényjavaslatot”. 62 Néhány apróbb hírfoszlányból bizonyos pénzügyi problémákra is következtethetett az olvasó. Brüsszeli hírforrás közleményéből 1843. február 9-én például arról értesülhetett, hogy „a közmunkák budgetje, különösen a vasutaké, még soha sem ment olyan nehezen keresztül a képviselő kamarában, mint a jelen üléseken”.63 Néhány héttel később pedig a belga kamara elnapolta a hadi költség -60 Belgium. Pesti Hirlap, 1842. november 24. 830. 61 Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1842. október 9. 717. 62 Külföldi Napló. Pesti Hirlap,1843. március 30. 214.; Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1843. február 9. 237. 63 Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1843. február 9. 94.