Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Erdődy Gábor: Az 1830-as forradalom utáni belgiumi helyzet a Pesti Hirlap tükrében (1841–1848)
ERDőDY GÁBOR 247 való törekvés hiánya határozta meg. Belgium első érdemi megjelenésére csaknem féléves szünetet követően, a szerkesztői székben Szalayt felváltó Csengery Antal július 1-jei hivatalba lépését néhány nappal megelőzően került sor. Az érdeklődés felélénkülését a belgiumi belpolitikai bonyodalmak újrajelentkezése: a Nothombkormány lemondása, a belgiumi parlamenti választások előkészületei, majd az elhúzódó kormányválság váltotta ki. Az 1846. év a külföldi híreket tolmácsoló rovat szerkesztésében érzékelhető elmozdulást hozott a kiegyensúlyozott tájékoztatás irányába. Bár továbbra is egyértelműen a francia dominancia érvényesült, rendszeressé váltak az angliai történésekről olvasható közlemények, a német térség (Németország, Poroszország, Ausztria) pedig csatlakozott a hírekben kiemelten kezelt régiók élvonalához. A nemzetközi kisugárzású helyi konfliktusokra való tekintettel ugyancsak megkülönböztetett érdeklődés nyilvánult meg Itália, Svájc és a lengyel térség iránt, miközben Belgium csupán a háttér alkotóelemét képezte. Az 1847-ben megjelenő híradások középpontjában a spanyol uralkodó házasságának kérdése, az angol– francia versenyfutás kiéleződése, Poroszország rohamos megerősödése és az európai nagyhatalmak élmezőnyéhez történő felzárkózása állt, a külföldi rovat szerkezetében állandósult a francia–angol–spanyol–német hírtengely. Mindeközben folyamatosan jelentek meg a legfrissebb információk az itáliai forradalmi helyzet érlelődéséről és a svájci polgárháború fordulatairól. A Pesti Hirlap első két évfolyamát vizsgáló, 1980-ban megjelent tanulmányá ban Urbán Aladár gondosan rekonstruálta és elemezte a magyar liberális politikai elit külpolitikai érdeklődésének és gondolkodásának középpontjában elhelyezkedő három vezető nagyhatalom által képviselt modellt értelmező írásokat: az angol, a francia és az amerikai út lényegét és természetét sokoldalúan ábrázoló, azok magyar szempontból is hasznosítható pozitívumaira és ellentmondásaira rámutató cikkeket, tanulmányokat.2 Ismeretes ugyanakkor, hogy a magyar politikai elit nemzetközi tájékozódására, a liberális ellenzéki gondolkodás alakulására jelentős hatást gyakorolt a korabeli belgiumi fejlődés is, a belga modell közvetlenül befolyásolta az 1848. évi áprilisi törvények több paragrafusának megalkotását.3 Az 1830– 1831-ben megszületett s ezzel az 1815-ben megalkotott Szent Szövetségi rendszert lényeges stratégiai pontján korrigáló független államot a kortársak Európa-szerte 2 Urbán Aladár: Reformtörekvések és történelmi tanulságok. Az alkotmányos fejlődés korabeli eredményei és a politikai publicisztika kezdetei Magyarországon, 1841–1842. Századok 114. (1980) 26–49. 3 Kaas Albert: Az alkotmányos fejlődés tényezői. Bp. 1926. 5., 120–121., Nagy Miklós: Ghyczy Kál mán, mint nádori ítélőmester. Budapesti Szemle 219. kötet (1930) 17–22.; Károlyi Árpád: Az 1848-diki pozsonyi törvénycikkek az udvar előtt. Bp. 1936. 57.; Erdődy Gábor: „Szabadságot mindenben és mindenkinek.” A belga alkotmányos rendszer létrejötte és működése 1831–1848. Bp. 2006. 124.; Szigeti István: „Hazámnak hasznos polgára kívánok lenni.” Ghyczy Kálmán élete és politikai pályája (1808–1888). Bp. 2012. 97–98.
