Századok – 2020
2020 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Monarchia vagy rendi állam? Gondolatok a késő középkori magyar állam jellegéről
PÁLOSFALVI TAMÁS 157 utóbbiak állandó törekvése az előbbi hatalmának korlátozására és lehetőség szerinti felszámolására, az állam egységét veszélyeztető szeparatista tendenciák, a király állandó manőverezési kényszere az oligarchák egységének megbontása érdekében, és a mindebből következő egymásra utaltsága az állam egységének megőrzésében érdekelt társadalmi rétegekkel, kiemelten a köznemességgel – a Georg von Below és Otto von Gierke nevével fémjelzett „hagyományos” német alkotmánytörténeti (Verfassungsgeschichte ) iskolától vette át és alkalmazta, tulajdonkép pen módosítás nélkül, a középkori Magyarország viszonyaira, kiegészítve azt a „rendiség” ideáltipikus képének Weber-féle rekonstrukciójával.94 Az átvételre még a két világháború közötti időszakban került sor, amint erről Mályusznak a Mátyás király születésének 500. évfordulójára összeállított emlékkönyvben megjelent, fentebb már elemzett nagy tanulmánya tanúskodik. Úgy tűnik azonban, hogy Mályusz gondolkodásának a két világháború közötti időszakban kidolgozott – magyar viszonyokra „adaptált” – elméleti alapjai később is változatlanok maradtak, dacára annak, hogy éppen von Below nézeteit már a háború előtt komoly kritika érte a modern politikatörténet egyik megalapozója, Otto Brunner részéről. Erre Magyarországon Engel Pál hívta fel a figyelmet, aki megjegyezte, hogy „míg Below módszerének éppen legkiemelkedőbb tudósaink között akadt követője, addig Brunner munkássága már gyakorlatilag észrevétlen maradt”. 95 A dolog legfőbb érdekessége, hogy a megjegyzés egyik érintettje éppen Mályusz Elemér lehetett – Engel mégis gyakorlatilag változtatás nélkül96 tette magáévá Mályusz rendi állam koncepcióját, amely pedig már megszületése pillanatában is elavultnak számított. Egész pontosan azt a tézist, miszerint királyi hatalom és nagybirtokos arisztokrácia kapcsolata állandó harc, és e harc eredményeként 1437–1439-ben a magyar állam döntő változáson ment keresztül. Azon túl, hogy Mályusz elemzett tanulmányai a mai napig általános hivatkozási alapnak számítanak, éppen ez indokolta, hogy tüzetesebb vizsgálatnak vessük alá őket; az a veszély fenyeget ugyanis, hogy Mályusz tarthatatlan rendi állam elmélete éppen Engel szuggesztív és nagyhatású írásai révén ivódik bele jóvátehetetlenül a magyar történeti tudatba. 97 94 Vö. Gabriele Annas: Hoftag – Gemeiner Tag – Reichstag. Studien zur strukturellen Entwicklung deutscher Reichsversammlungen des späten Mittelalters (1349–1471). Bd. I. Göttingen 2004. 28., herrschaft és genossenschaft elvének szembenállásáról és állandó harcáról. 95 Engel Pál: Vár és hatalom. Az uralom territoriális alapjai a középkori Magyarországon I–II. In: Uő: Honor, vár, ispánság i. m. 167. 96 Az egyetlen jelentős változtatás az volt, hogy Engel kivette a mályuszi képletből a köznemességet; erről alább még lesz szó. 97 Mályusz sajátos munkamódszerét, szelektív és manipulatív forráshasználatát a szerző egyháztörténeti munkásságának szempontjából elemezte C. Tóth Norbert: A „mályuszi modell” érvényessége: vissza az alapokhoz? In: Egyházi társadalom a Magyar Királyságban a 16. században. Szerk. Varga Szabolcs – Vértesi Lázár. Pécs 2017. 11–34.
