Századok – 2020
2020 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Monarchia vagy rendi állam? Gondolatok a késő középkori magyar állam jellegéről
MONARCHIA VAGY RENDI ÁLLAM? 158 Rendi állam, gyengülő királyi hatalom? Engelnek elévülhetetlen érdemei vannak az Anjou-kor speciális kormányzati rendszerének, az úgynevezett honor-rendszernek az azonosításában és pontos leírásában. Ezzel kapcsolatos munkásságára azért lényeges itt kitérni, mert eredményei a jelek szerint döntően meghatározták általában is a királyi hatalom jellegével, illetve a királyi hatalom és a nagybirtokos arisztokrácia közötti viszonnyal kapcsolatos vélekedését, és így a vélelmezett 1437–1439. évi „rendi fordulat” értékelését is. Tekintettel arra, hogy a honor-rendszer mint kormányzati forma királyi várak, mégpedig a magánvárakkal szemben többségben lévő királyi várak és uradalmaik birtokán alapult, Engel végső soron az erős királyi hatalmat a királyi birtokok túlsúlyával azonosította (akárcsak korábban Hóman), és úgy vélte, hogy a királyi várak fölötti központi ellenőrzés megszűnése automatikusan vezetett nemcsak a honor-rendszer felbomlásához, hanem egy új kormányzati és politikai berendezkedés létrejöttéhez is, amelyre – Mályusz nyomán – ő is a rendi állam megnevezést használta. A „14. századi királyság politikai arculatára a bárói honorok megléte nyomta rá a bélyegét. Sajátos struktúráját a királyi várak határozták meg, és e struktúra nyomban szét is esett, mihelyt a várak fölötti ellenőrzés kicsúszott az uralkodó kezéből. Alig néhány évtized telt el Nagy Lajos halála után, és az Anjouk »hűbéri« államának romjain már megszületett egy új politikai szervezet : a rendi állam”.98 Mályusszal ellentétben tehát Engel nem a felségjogok elbitor lásában látta a nagybirtokosi szeparatizmus lényegét, hanem a birtokviszonyok – királyi hatalomra nézve végzetes – átalakulásában. Míg a honor-rendszer mibenlétét elemző tanulmányaiban Engel éppen csak utalt a királyi várbirtokok többségének magánkézbe kerülését követő fejleményekre, 1984-ben már a rá később is jellemző világos és kategorikus fogalmazással foglalt állást a szerinte drámai és jóvátehetetlen fordulat ügyében, amely a birtokstruktúrában beállt változással gyakorlatilag megpecsételte az ország sorsát. „Magyarországon a középkor folyamán két, egymástól alapvetően különböző birtokstruktúra jött – egymást követően – létre. Az elsőt, amely még az Anjouk korát is egyértelműen jellemzi, a királyi birtok feltétlen túlsúlya határozta meg. A másodikat, amely a 14. század végétől vált uralkodóvá, a világi nagybirtok tartós hegemóniája jellemezte. A kettő közötti »váltás« ideje szinte pontosan egybeesik az államszervezet jellegében bekövetkezett jól ismert változással: az ún. rendi állam kialakulásával.”99 A változásra az alkalmat, ez közismert, Nagy Lajos fiú 98 Engel Pál: Honor, vár, ispánság. Tanulmányok az Anjou-királyság kormányzati rendszeréről. In: Uő: Honor, vár, ispánság i. m. 139., hivatkozással Mályusz 1940-es tanulmányára. 99 Engel P.: Vár és hatalom i. m. 172.
