Századok – 2020
2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Mátyás-Rausch Petra: Társadalmi mobilitás az erdélyi kincstári igazgatásban (1571–1629)
14 TÁRSADALMI MOBILITÁS AZ ERDÉLYI KINCSTÁRI IGAZGATÁSBAN (1571–1629) famíliába. 63 Ez a frigy kétségkívül „magasabb polcra” helyezte a sárdi Gyarmati családot. 64 Ezt követően a család hosszú időre eltűnik a szemünk elől, hogy már a tanulmányunk időhatárán túl, a korai Rákóczi-korban bukkanjon ismét fel. Egy 1631-ben kelt jogbiztosító irat szerint sárdi Gyarmati Gergely deák számvevőként (exactor rationum fiscalium) szolgált a fejedelemi kincstárnál. 65 A fejedelem meg lehetett elégedve a munkájával, ugyanis 1635-ben elküldte magyarországi birtokaira dolgozni, Sárospatakon lett ugyancsak számvevő, ahol együtt dolgozott a korábbi erdélyi fejedelmi prefektussal, Debreczeni Tamással.66 1645-ben még mindig Sárospatakon találjuk ( exactor rationum bo norum cis et ultra Tybiscanorum in Hungaria), a fejedelem pedig birtokado mánnyal hálálta meg hűséges, sok éves munkáját. 67 Gyarmati Gergely deák leszármazottjainak karrierjéről igen töredékes képet tudunk jelenleg összerakni, ennek ellenére kijelenthetjük, hogy a család felemelőjének szerencsétlenül végződő hivatali pályája csak ideiglenesen nehezítette meg az örökösök későbbi boldogulását, akik meg tudtak kapaszkodni a jómódú középnemesi rétegben, és át tudták örökíteni apáról fiúra a munkavállalást a pénzügyigazgatásban, a Rákóczi-kori Gergely deák életútja legalábbis ezt sejteti. „Üzletelő nemes” – kéméndi Váradi János és örökösei Kubinyi András illette ezzel a kifejezéssel a késő középkori Magyarországon kincstári jövedelmeket bérlő középbirtokos nemeseket, akik a korábban általánosnak mondható familiáris-szolgálat helyett más úton próbáltak meg a társadalmi ranglétrán felemelkedni és jelentősebb vagyonra szert tenni.68 Jóllehet, a bemutatásra kerülő kéméndi Váradi János a 17. század első felében élt, mégis illenek rá ezek a mondatok, hiszen mintegy száz évvel korábban élt sorstársaihoz hasonló módon próbált előre jutni és befolyásos pozíciókat elnyerni. 63 A Zalánkeményi családra (a teljesség igénye nélkül) lásd Bogdándi Zsolt: A kolozsmonostori konvent a fejedelemség korában. (Erdélyi Tudományos Füzetek 274.). Kolozsvár 2012. 72–73. 64 Gyarmati Judit házassága is alátámasztja azt a megfigyelést, miszerint egy család vagy csoport társadalmi emelkedésével növekszik annak a területnek a nagysága is, ahonnan a maga számára házastársat tud választani. Lásd Neumann Tibor: A Vízköz kisnemesi társadalma a középkorban. Századok 136. (2002) 433. 65 MNL OL F 1 Erdélyi fejedelmi kancellária, Libri Regii (a továbbiakban: F 1) 18. k. fol. 86–87. 66 MNL OL E 190 Magyar kincstári levéltárak, Magyar Kamara archivuma, Archivum familiae Rákóczi 40. d. 2. tétel Nr. 68. Debreczeni Tamás erdélyi működésére lásd Mátyás-Rausch P.: „Az felséged praefecturája szegény hazánknak szabadságinak nagy romlására volt” i. m. 91–108. 67 MNL OL F 1 LR 24. k. fol. 116–117. 68 Kubinyi András: A középbirtokos nemesség Mohács előestéjén. In: Magyarország társadalma a török kiűzésének idején. Szerk. Szvircsek Ferenc. Salgótarján 1984. 13.
