Századok – 2020
2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Mátyás-Rausch Petra: Társadalmi mobilitás az erdélyi kincstári igazgatásban (1571–1629)
MÁTYÁS-RAUSCH PETRA 15 Nagy Iván családtörténeti munkájában a kéméndi Váradi családot egy régi, patinás, Hunyad vármegyében lakó köznemesi családként mutatta be, amelynek tagjai nagyrészt a vármegye életében vettek részt és ott viseltek közhivatalokat. 69 A családalapító Váradi János korai éveit teljes homály fedi, származása és karrierjének kiindulópontja nem ismert, de valószínűsíthető, hogy Gyarmati Gergelyhez hasonlóan szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező kisnemesi családból származott, ahonnan tudása és kiváló kapcsolatai emelték ki. A család későbbi előnevét adó, Hunyad vármegyében fekvő Kéménd 70 egy részét Váradi nem örökölte, hanem házasság révén szerezte meg az 1590-es évek közepén.71 Felesége, Kéméndi Borbála – aki jómódú, Hunyad vármegyei nemesi családból származott72 – 1598-ban bekövetkezett halála után Báthory Zsigmond az akkor már dévai udvarbíróként tevékenykedő Váradinak adományozta felesége birtokait, az indoklás szerint azért, mert a Kéméndi család mindkét ágon kihalt.73 Nagyon valószínű, hogy Váradi első fontosabb pozícióját, a dévai uradalom udvarbírói tisztjét első házassága révén nyerhette el, így valamikor a 17. század elején kapcsolatba kerülve leendő pártfogójával, simai Borbély Györggyel, már egy jelentősnek mondható egzisztenciát és hivatali karriert tudhatott a magáénak.74 A tizenöt éves háború sikeres hadvezéréhez fűződő kapcsolata pedig újabb ajtókat nyitott meg számára, hiszen Báthory Zsigmond Borbély Györgyöt – meghálálandó katonai győzelmeit és hűségét – Hunyad vármegye egyik legnagyobb birtokosává tette. 75 69 Nagy Iván: Magyarország családai. Czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. XII. Pest 1865. 47–48. 70 Kéménd a dévai vár vonzáskörzetébe tartozott, az innen származó tizedet a dévai birtok mindenkori ura, esetünkben Geszti Ferenc, majd simai Borbély György szedte be. Jakó Zs . : Adatok a dézs ma i. m. 26. 71 A házasság pontos dátuma nem ismert, a források alapján 1593 és 1598 decembere közti időszakra tehető. Lásd Az erdélyi káptalan jegyzőkönyvei 1222–1599. I. Mutatókkal és jegyzetekkel regesztákban közzéteszi Bogdándi Zsolt – Gálfi Emőke . Kolozsvár 2006. Nr. 919–920. 72 A Kéméndi család már régóta birtokos volt Kéménd, Bánpataka, valamint Veresmaga településeken, többek között Kéméndi Bálint kapott ezekre a birtokrészekre új adományt János Zsigmondtól, mivel a területre vonatkozó jogbiztosító iratok elvesztek. Lásd Az erdélyi fejedelmek királyi könyvei I/1. János Zsigmond királyi könyve (1569-1570). Mutatókkal és jegyzetekkel regesztákban közzéteszi Fejér Tamás et al. Kolozsvár 2003. Nr. 53–54. Kéméndi Borbála apját és testvérét (idősebb és ifjabb Kéméndi Tamást) Kendi Farkasné, született Kéméndi Borbála 1589-ben osztályos atyafiának vallotta. Lásd A kolozsmonostori konvent fejedelemség kori jegyzőkönyvei I. (1326–1590). Mutatókkal és jegyzetekkel regesztákban közzéteszi Bogdándi Zsolt. Kolozsvár 2018. Nr. 708. Ebből a rövid bemutatásból is jól látszik, hogy Váradi János az erdélyi politikai elittel közvetlen kapcsolatban álló családba házasodott bele, hiszen Kendy Farkas a hármastanács tagjának, Kendy Sándornak volt az öccse, jóllehet az 1594. évi leszámolásokat követően a Kendy család nimbusza erősen megkopott. Kendy Farkasra lásd Horn I.: A hatalom pillérei i. m. 212. 73 MNL OL F 3 Centuria B. Nr. 35. 74 Gálfi Emőke, simai Borbély György biográfusa szerint, Borbély György szívesen karolta fel a környezetében lévő tehetséges fiatalokat, köztük pl. Ajtonyi Jakab deákot, aki valószínűleg saját felszabadított jobbágya volt. Ajtonyi egyébként Váradihoz hasonlóan igen fényes gazdasági karriert futott be. Lásd Gálfi Emőke: Simai Borbély György. In: Műveltség és társadalmi szerepek i. m. 278. 75 Uo.
