Századok – 2020
2020 / 6. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Gábor Klaniczay: Santità, miracoli, osservanze nel medioevo. L’Ungheria nel contesto europeo (Marosi Ernő)
1360 TÖRTÉNETI IRODALOM rendi struktúrában látja a szerző a különbségek okát, ezekben a régiókban nem működött az a fél évezredes tradíción alapuló joggyakorlat és birtoklási elv, amely az északabbra fekvő hódoltsági területeken az új helyzetben is tovább élt. Aligha kétséges, hogy ez a körülmény a kora újkori magyar históriában a rendiség, a vármegyei joggyakorlat és a hagyományos egyházi szervezet jelentőségének olyan összefüggésére utal, amely mindeddig aránytalanul kevés figyelmet kapott. Jelentékeny további eredményként emelhető ki, hogy a szerző bemutatja azt a folyamatot, amelynek során a kétféle katolikus konfesszionalizációs modell egymással szembekerült és számos regionális konfliktushelyzetet eredményezett. A Rómából vezérelt központosító törekvések egyfelől, s a „magyar államegyházi-episzkopális szervezet” másfelől ugyanazt a rekatolizációs célt kívánták ugyan szolgálni, de egészen más alapállásból, más helyzetből kiindulva. Így a pozíciók megszerzésében nem együttműködés, hanem rivalizálás alakult ki közöttük. A nagy kérdés az, hogy ez hátráltatta vagy segítette-e a katolikus konfesszionalizáció közös ügyét. A Molnár által előadottak alapján úgy látjuk, az ellentétes érdekek ellenére a két törekvés ki is egészítette egymást, az északi régióban inkább a királyságbeli rendiség és egyházi hierarchia, míg délen (főként a szláv többségű részeken) a ferences misszionálás tudott hatékonyabb lenni. A nagy körültekintéssel végigvitt vizsgálat végső konklúziója az elmondottakból következik. Eszerint az oszmán hódításból eredő súlyos következmények Magyarország számára – a szerző szavaival – „még inkább végzetesek lettek volna, ha a magyar rendi hatalom, annak világi és egyházi képviselői nem kényszerítették volna rá a magyar jogrendet és annak anyagi vonzatait a török által elfoglalt országrész lakosságára”. Továbbá: „a katolikus hierarchia hódoltsági képviselete, a püspöki helynökök hálózata a magyar jelenlétnek szerves részét, sőt a déli területeken meghosszabbítását jelentette” (392.). Külön is említendő nyeresége a kutatásnak az a 26 jól tájékoztató térkép, amely feltétlenül szükséges a Kárpát-medence és az északnyugati Balkán meglehetősen bonyolult vallási színképének az áttekintéséhez. Az impozáns szintézis eredményeinek ismeretében további gondolatébresztő kérdések is felvetődhetnek: vajon a kondominiumon belül a koegzisztencia módozatairól nem lehet-e majd a jövőben többet megtudni? Vajon a források nem vallathatóak-e az együttélő muszlimok és keresztények mindennapjairól egy kifejezetten ilyen célzatú mikrotörténeti vizsgálódásban? Molnár Antal monográfiája a hódoltság történetének kutatásában nélkülözhetetlen lesz, s korántsem csak a magyar szempontú vizsgálódásokban, hanem a turkológiában, a balkanológiában és az európai egyháztörténetben egyaránt. Bitskey István Gábor Klaniczay SANTITÀ, MIRACOLI, OSSERVANZE NEL MEDIOEVO L’Ungheria nel contesto europeo (Uomini e mondi medievali 61.) Centro d’Italiano di Studi sull’alto medioevo, Spoleto 2019. 565 oldal A szerző tanulmányaiból olasz nyelven megjelent válogatás 21 különböző célokra és alkalmakra írott szöveget tartalmaz, közülük 5–6 publikálatlan vagy eredetileg más nyelven (angolul és franciául) megjelent munka fordítása. A tanulmánygyűjtemény egységes szerkezetű és nagyszázadok 154. (2020) 6. szám
