Századok – 2020
2020 / 6. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Molnár Antal: Magyar hódoltság – horvát hódoltság. Magyar és horvát katolikus egyházi intézmények az oszmán uralom alatt (Bitskey István)
1357 TÖRTÉNETI IRODALOM lálkozhatunk merész szövegjavítást eszközlő filológiai dolgozattal is. A tanulmányok többsége az általuk vizsgált forrást (Prágai Kozma, Kijevi krónika, Halics-volhíniai évkönyv stb.) is bősége sen ismerteti, így jó ideig egyfajta kézikönyvként is használhatja majd az, aki a térség középkori és kora újkori történetírói termékeivel kíván behatóbban megismerkedni. Thoroczkay Gábor Molnár Antal MAGYAR HÓDOLTSÁG HORVÁT HÓDOLTSÁG Magyar és horvát katolikus egyházi intézmények az oszmán uralom alatt (Magyar Történelmi Emlékek. Értekezések) BTK Történettudományi Intézet, Bp. 2019. 509 oldal Molnár Antal csaknem két évtizedes kutatómunkán alapuló monográfiája egyrészt szerves továbbépítése az oszmán hódoltság jellegéről már korábbi publikációiban kiformálódó koncepciójának, másrészt jelentékeny új ismeretanyagot hoz felszínre és számos új értelmezési szempontot érvényesít a Kárpát-medence kora újkori egyházi viszonyait illetően. Impozáns módszerességgel és következetességgel építkező történettudósi életpálya jelentékeny állomása ez a szintetizáló munka Molnár Antalnak már legelső megjelent könyve (Katolikus missziók a hódolt Magyarországon I. 1572–1647. Bp. 2002.) jelezte, hogy szerzője méltó folytatója annak a kutatási iránynak, amelyet Szakály Ferenc könyve és Tóth István György monumentális forráskiadása alapozott meg. Ezt követően Molnár több önálló kötetben és szaktanulmányban vizsgálta meg az egyes hódoltsági régiókban a katolikus egyházmegyék működésének lehetőségeit vagy éppen korlátait. A helyenként mikrotörténeti részletekig hatoló vizsgálódások összességéből egyre inkább kirajzolódtak a szintézis körvonalai, és megformálódott az a koncepció, amely minden korábbinál teljesebb és árnyaltabb kép kialakítását tette lehetővé az oszmán fennhatóság alá került egyházmegyék közjogi, gazdasági és politikai helyzetéről. Ez a monográfia ennek a két évtizede folyó rendszeres és célorientált kutatásnak az összegzése, kiegészítése, kiteljesítése és rendezett formában történő előadása. Molnár Antal három nagyobb feladat megoldására vállalkozott. Nyilvánvalóan szembe kellett néznie a hódoltságkutatás historiográfiájával és jelen állásával, s mérlegelnie kellett a turkológia-oszmanológia e témát illető eredményeit. Ezt követően logikusan adódott a kutatás egyik legfontosabb kérdésének felvetése, amely a kondominium fogalmának tisztázását és karakterének részletes bemutatását kívánta meg. Különösen fontos volt ez azért is, mert a téma nemzetközi összevetésben kiemelt figyelmet (sőt kritikát) kapott már eddig is, s várhatóan a jövőben tovább erősödik az érdeklődés iránta. A monográfia harmadik egységét a magyar és a horvát hódoltság területén működő katolikus egyházi szervek és intézmények státuszának összevetése alkotja, amelyben kiemelt figyelmet kap a zágrábi püspökségi joghatóság helyzetének bemutatása. A historiográfiai előzmények regisztrálásában Molnár méltán szentel kiemelt figyelmet Salamon Ferenc és Szakály Ferenc munkásságának: az előbbi a megalapozója, az utóbbi a részletes kidolgozója a hódoltsági kettős uralom koncepciójának. A szerző kiváló érzékkel vette észre a széles körképből még jobbára hiányzó láncszemet, a magyarországi katolikus egyházi szervezet hódoltsági helyzetének bemutatását, s kutatásait már évek óta erre a szempontra századok 154. (2020) 6. szám
