Századok – 2020
2020 / 6. szám - VITA - Zsoldos Attila: Néhány kritikai megjegyzés az 1264–1265. évi belháború újrakeltezésének kísérletéhez
NÉHÁNY KRITIKAI MEGJEGYZÉS 1344 és István király közötti viszály Ausztriában ily módon lábra kelt híre éppen alkalmas annak a „közös forrás”-nak a szerepére, mely megteremti az összeköttetést az egymástól látszólag független ausztriai elbeszélő források között. Szóbeli értesülés lévén a közös kiindulópont, az is érthető immár, hogy a magyar belháborúról egyaránt az 1267. évnél beszámoló ausztriai források között csak akkor mutatható ki a filológia eszközeivel a kapcsolat, ha az a magyar belháborúra vonatkozó hírektől függetlenül is kitapintható. Ez a lehetőség ugyanakkor, amint az magától értetődik, nem oldja meg a somogyvári évkönyvben szereplő évszám kérdését. Az évkönyvben olvasható hír – a legmértéktartóbb fogalmazással élve – nem bontja ki a belháború eseményeinek minden részletét, s erre tekintettel joggal mondható szándékoltan félrevezetőnek. Nem feledhető ugyanakkor, hogy Bácsatyai Dániel már említett s minden bizonnyal helytálló megállapítása szerint a szöveg 13. századi részeinek megszületése az esztergomi ferences rendházhoz köthető,83 amit igazol is, hogy az évkönyv hírei között jelentős számban fordulnak elő olyanok, amelyeknek van valamiféle esztergomi vonatkozása. Ezek közé sorolhatók az ifjabb Béla herceg, IV. Béla, valamint Mária királyné halálának napjára vonatkozó, továbbá az István érsek bíborossá kinevezéséről megemlékező bejegyzések, s talán ilyen lehetett a csonka, Róbert érsekkel kapcsolatos is. Különösen sokat mondó e tekintetben azonban, hogy az Árpád-házi hercegek megszületésére vonatkozó bejegyzések közül, mint láthattuk, kizárólag a későbbi V. Istváné esetében helyes az évszám, s aligha lesz véletlen, hogy egyedül ennek van – tudomásunk szerint – esztergomi vonatkozása: István herceget Róbert érsek keresztelte meg, s talán éppen Esztergomban, amit az érseknek a keresztelőt két héttel követő halála84 némiképp va lószínűsít is, hiszen így joggal feltételezhető, hogy már az ünnepség idején sem lehetett utazásra alkalmas állapotban. Az 1264–1265. évi belháború utóéletének egyetlen esztergomi vonatkozása ismert, nevezetesen IV. Béla háborús készülődése fia, István ifjabb király ellen, ami valóban 1267-ben történt.85 Ennek megfelelően a somogyvári évkönyv az 1267. évnél háborúra utal – s nem békekötésre, amint azt Bácsatyai Dániel rekonstrukciós kísérlete alapján némi joggal elvárhatnánk –, ám az olvasóját félrevezető bejegyzés a belháborúnak arra az egyetlen elemére tér ki csak, mely IV. Béla sikerének volt tekinthető. A bejegyzés megszerkesztésének logikája mindazonáltal ugyanaz, mint az ausztriai források esetében: a hír ahhoz az évhez kerül, amelyben annak helyi vonatkozása van. 83 Bácsatyai D. : A Somogyvári formuláskönyv évkönyvei i. m. 16. 84 Lásd a 8. jegyz. 85 Zsoldos A. : Családi ügy i. m. 108–111.
