Századok – 2020
2020 / 6. szám - VITA - Zsoldos Attila: Néhány kritikai megjegyzés az 1264–1265. évi belháború újrakeltezésének kísérletéhez
ZSOLDOS ATTILA 1343 szembefordult vele. 78 Már inkább előfordulhat, hogy a cím használatának mellőzése 1267-ben a kunok lecsendesítését szolgálta a – valójában az előző év eseményei közé tartozó – kivonulási kísérlet megakadályozása után, miként a dominus Cumanorum cím használatának felújítását követően vélhetően a kunbíró (iudex Cumanorum ) tiszt ségének létrehozása is,79 hiszen a kunok így már nem közvetlenül tartoztak az ifjabb király fennhatósága alá. Az ugyanakkor nem kifejezetten előnyös egy eseménytörténeti rekonstrukciós kísérlet esetében, ha a kunok kivonulási szándéka miatt előállt válság – Bácsatyai Dániel szerint – 1267 júniusának elejéhez köthető, ám az 1267 kora őszén Esztergomnál történtekre adható egyik „lehetséges magyarázat” – szintén Bácsatyai Dániel szerint – ugyancsak a kivonulásra készülődő kunok elleni mozgósítás.80 Nem az én feladatom azonban megoldást találni az efféle következetlenségekre. Szintén feleslegesnek vélem, hogy – szaporítva a szót – sorra vegyem azokat a további, javarészt mondvacsinált nehézségeket, amelyeket Bácsatyai Dániel oly’ aprólékos gonddal számlál elő tanulmányában: ezekre ugyanis vagy magától értetődő a válasz, vagy – források híján – nincs felelet, vagy maguktól megoldódnak, ha feladjuk az 1264–1265. évi belháború 1267-re helyezésének eleve halva született ötletét. Ennél előbbre valónak ítélem annak elismerését: alighanem igazságtalan voltam, amikor azt állítottam, hogy Bácsatyai Dániel tanulmánya semmivel sem járult hozzá a IV. Béla és István ifjabb király közötti viszály sokéves történetének jobb megismeréséhez. A Gundakar von Hassbach nevű, a magyar háborúba készülődő osztrák lovag 1267-ben kelt rendelkezésével kapcsolatos forrás feltárása81 kétségtelenül új szá lat sző a történet szövegébe. Mindaz, ami tudható az ügyről, nem bizonyítja ugyan, hogy a belháború 1267-ben történt volna 1264–1265 helyett, azt azonban igen, hogy IV. Béla eddig is ismert 1267. évi készülődése István ifjabb király ellen nem nélkülözte a külpolitikai vonatkozásokat. Ezen a ponton Bácsatyai Dániel egyfelől újabb érvvel támogatja meg azt az álláspontot, mely szerint István ifjabb király alaposan átgondolta az Anjou Károllyal kötött szövetsége feltételeit,82 másfelől ésszerűnek tűnő magyarázatot kínál arra, miért éppen az 1267. évnél számol be az ausztriai források jelentős része a magyarországi belháborúról. Azt, sajnálatos módon, nem tudjuk, milyen megfontolás alapján vállalkozott Gundakar a magyarországi kalandra, az viszont bizonyosra vehető, hogy döntése részint a halála esetére tett rendelkezése, részint a II. Ottokárral és udvarával való, dokumentált kapcsolata révén aligha maradhatott titokban, s még kevésbé történhetett így, ha IV. Béla vagy II. Ottokár – esetleg mindketten – másokat is ösztökéltek arra, hogy kövessék Gundakar példáját. A IV. Béla 78 Bácsatyai D. : IV. Béla és István ifjabb király belháborújának időrendje i. m. 1060–1061. 79 Zsoldos A. : Archontológia i. m. 240., vö. még Uő: Miklós országbíró i. m. 544. 80 Bácsatyai D. : IV. Béla és István ifjabb király belháborújának időrendje i. m. 1070. és 1075. 81 Uo. 1063–1064. 82 Vö. Zsoldos A . : Családi ügy i. m. 113–114. (utalásokkal a kérdés korábbi irodalmára).
