Századok – 2020
2020 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Monarchia vagy rendi állam? Gondolatok a késő középkori magyar állam jellegéről
MONARCHIA VAGY RENDI ÁLLAM? 136 Pál könyvének angol nyelvű változatából e sommás ítélet kimaradt,4 és így nem szolgálhatott alapul az európai összefoglalás vonatkozó részének írója számára, világosan mutatja, hogy általánosan elterjedt vélekedésről van szó. Ennek lényege, hogy Nyugat- és Kelet-Európa politikai (és persze társadalmi) története éppen abban a kritikus időszakban válik el egymástól, amikor a modern európai államrendszer kialakul. Míg nyugaton létrejönnek az újkori abszolutista állam alapjai, keleten a „rendiség” maga alá gyűri a királyi hatalmat, és ezzel évszázadokra gátat vet a modern állam kialakulásának. Ugyanez a gondolat jelenik meg Európa középkori történetének egyik legújabb magyar nyelvű összefoglalásában is. „A magyar rendiség a XV. században élte virágkorát, amikor a köznemesi párt jelöltje (!), a törökverő kormányzó fia, Hunyadi Mátyás (1458–1490) szerezte meg a trónt és erős központi hatalmat hozott létre. Fényes uralkodása után még nagyobbnak tűnt a hanyatlás: a központi hatalom gyengülése, a rendi partikularizmus, a nemesi széthúzás megerősödése, mely nem tudta feltartóztatni a török előrenyomulást és 1526-ban a középkori magyar állam bukásához vezetett.”5 „A rendi monarchiát a XVI. század elején Európában az abszolút királyi monarchiák váltották fel. A rendi gyűlés, a hatalom kényelmetlen, de nélkülözhetetlen partnere elvesztette jelentőségét [...]. Az egyes európai országok nemzeti egységét az abszolút monarchiák teremtik meg a XVII. század végére. Ahol nem jött létre nemzeti abszolutizmus, mint Magyarországon és Lengyelországban, a rendi partikularizmus és a rendi anarchia a XIX. századig késleltette a nemzeti állam, a nemzeti ipar és nemzeti piac kialakulását.” 6 A gondolatmenet alapja királyi hatalom és rendiség szembeállítása. Erős királyi hatalom és rendi politizálás egymást kölcsönösen kizáró kategóriák: vagy az egyik, vagy a másik határozza meg egy állam jellegét, de tartósan működőképes állam csak ott jöhet létre, ahol a központi hatalom maga alá gyűri a rendi partikularizmus erőit. Ott, ahol ez nem következik be, a hatalom a rendek kezébe csúszik át, amelyek viszont képtelenek az állam hatékony kormányzására. Az ilyen országok, éppen a rendi kormányzás elégtelensége miatt, életképtelenekké válnak, vagy azért, mint Magyarország, mert nem tudják magukat megvédeni a külső támadásoktól, vagy azért, mint Lengyelország, mert lassan szétrohadnak, és aztán esnek áldozatul egészségesebb szomszédaiknak. A két út csak látszólag különbözik egyébként: Magyarország csak azért nem jutott a lassú szétesés sorsára, 4 Pál Engel: The Realm of Saint Stephen. A History of Medieval Hungary, 895–1526. London–New York 2001. Helyesebb lenne ugyanakkor az angol nyelvű könyv magyar változatáról beszélni, hiszen az előbbi jelent meg korábban. 5 Európa ezer éve: a középkor. II. Szerk. Klaniczay Gábor. Bp. 2004. 321. A fejezet szerzője Sághy Marianne. 6 Uo. 322.
