Századok – 2020
2020 / 6. szám - VITA - Zsoldos Attila: Néhány kritikai megjegyzés az 1264–1265. évi belháború újrakeltezésének kísérletéhez
NÉHÁNY KRITIKAI MEGJEGYZÉS 1332 az évkönyvben olvasható keltezést részesíti előnyben,4 a tanulmány ily módon az akkor megfogant elképzelés kifejtésének tekinthető. A somogyvári első évkönyv – kiadója ítélete szerint – „rendkívül megbízható, nemegyszer korábban ismeretlen híreket őrzött meg a 13. századra s különösen IV. Béla családjára vonatkozóan”. 5 Ezt az álláspontot nem tudom osztani. Az évkönyvben ugyanis – a lehető legtágabban értelmezve a „IV. Béla családjára vonatkozó” hírek fogalmát – a II. András trónra lépte és IV. Béla özvegye, Mária királyné halála közötti időszakból, leszámítva a IV. Béla és István ifjabb király közötti belháborúra vonatkozót, tizenöt bejegyzés szerepel, melyek tizennyolc különböző eseményről adnak hírt. Ezek közül jó néhány kapcsolatos ugyan IV. Béla családjának tagjaival, de olyan közismert politikatörténeti fejleményekre utalnak, melyek jelenléte az évkönyvben aligha szolgálhat a jólértesültség bizonyságául (II. András trónra lépte, szentföldi hadjárata és halála, Gertrúd királyné megölése, tatárjárás és Kálmán herceg halála, bécsújhelyi csata, kunok megkeresztelkedése), részint nem hozhatók összefüggésbe IV. Béla családjával (Szent Ferenc halála, a Róbert érsekkel kapcsolatos csonkult bejegyzés, István esztergomi érsek kinevezése bíborossá). Fennmaradnak tehát a rostán az Árpád-ház három tagjának a születési idejére vonatkozó hírek (IV. Béla, V. István, valamint IV. Béla fia, az ifjabb Béla herceg), továbbá a szintén a dinasztia tagjaival kapcsolatos halálozási dátumok (az ifjabb Béla herceg, IV. Béla, Mária királyné). Ez utóbbi három híradás értékét növeli, hogy az év mellett a halál napja is szerepel a bejegyzésekben. Tanácsos azonban ezeket a továbbiakban figyelmen kívül hagyni, mivel mindhármukat Esztergomban temették el, a helyi ferences egyházban, Bácsatyai Dániel ugyanakkor meggyőző érveket hozott fel arra vonatkozóan, hogy az évkönyv 13. századi része éppen ott készülhetett,6 márpedig a temetkezőhely tájékozott sága a halál időpontját illetően joggal várható el, az ellenkezője kelthetne inkább fejcsóválással kísért megütközést. Más elbírálás alá esnek a születés időpontjára vonatkozó adatok; azok valóban alkalmasak lehetnek a jólértesültség bizonyítására. A IV. Béla, az V. István és az ifjabb Béla herceg születésére vonatkozó bejegyzések egyike sem mentes az értelmezési nehézségektől, ugyanakkor valamennyi ellenőrizhető bizonyos mértékig, mert összevethetők más forrásokból származó adatokkal. A legegyszerűbb eset a három közül az V. István születésére vonatkozó bejegyzés,7 mely jelen legi formájában csonka ugyan, de a születés éveként megadott 1239. év összhangban van azzal az értesülésünkkel, mely szerint Istvánt 1239. október 18-án keresztelte meg 4 Bácsatyai Dániel: A Somogyvári formuláskönyv évkönyvei. (Közlemények Székesfehérvár történetéből) Székesfehérvár 2019. 51. 107. sz. jegyz. 5 Uő: IV. Béla és István ifjabb király belháborújának időrendje i. m. 1057. 6 Uő: A Somogyvári formuláskönyv évkönyvei i. m. 16. 7 Anno Domini mo ccxxxiiii. Nascitur Stephanus quartus a rege Bela. xiii. – Bácsatyai D . : A Somogyvári formuláskönyv évkönyvei i. m. 50. és 3. sz. képmelléklet, vö. még uo. 18.
