Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Kövér György: Kanyarodás keletre, nyitás nyugatra: Pach Zsigmond Pál pályafordulása
KÖVÉR GYÖRGY 1287 va Braudel örvendetes fejleményként külön kiemelte a szovjet és a népi demokráciákból jövő kollégák jelenlétét, hiszen szerinte a marxizmus mint a társadalom és történelem globális magyarázata „hosszú távú modell” (un modèle de la longue durée”) használatát jelenti.122 A másik oldalon például 1960 nyarán Ránki György, a történeti bizottság és a stockholmi delegáció titkára szóban számolt be arról, hogy mi történt a keleti tábor előzetes lipcsei megbeszélésein. 123 A római egyetlen korreferátumhoz képest (Molnár Erik) jelentős előkészítést kívánt a három korreferátum (Molnár Erik, Makkai László, Pach Zsigmond Pál), amelyeket a magyar Történeti Bizottság 1959 őszén vitatott meg.124 Pach téziseinek125 vitájáról hivatalos jegyzőkönyvre nem bukkantunk, fennmarad tak viszont a német fordítás mellett nemcsak a szöveg fogalmazványai, hanem Pachnak a magyarországi vitáról készült jegyzetei is. A szöveg filológiai elemzésére itt nincs terünk, a kiindulópontot módszertani szempontból már ismerjük: a források feldolgozásával Pach ekkor még legfeljebb a 15. század második felére készült el, a koncepció nagyobb, 16–18. századi érdemi része ebben a stádiumban leginkább erős hipotézisnek tekinthető. A megfogalmazott koncepció tulajdonképpen öt pontban, tézisszerűen összefoglalt nagyívű esszé, természetesen lábjegyzetek nélkül, s a fő szellemi inspirátorra, az abban az évben elhunyt Révai Józsefre sincs benne utalás. A lehetőségeket behatárolta, hogy a korreferátum egy prágai (Arnošt Klíma) és egy brnoi (Josef Macůrek), tehát keleti táborbeli kolléga A feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet kérdéséhez Közép-Európában a XVI-XVIII. században című előadásához (rapport) szólt 122 Fernand Braudel: Stockholm 1960. Annales. Economies, Sociétés, Civilisation 16. (1961) 498–499. 123 Jegyzőkönyv a Történettudományi Bizottság 1960. július 11-én tartott üléséről. BCEL 226/a. Hogy a szovjet magatartás nyitottabbá válása milyen mértékben volt alapföltétel, azt tanúsítja az a levél, amelyet Gerőné Fazekas Erzsébet intézett a Magyar Tudományos Tanács Pártkollégiumához, amikor az egyetem bölcsészeti kara meghívót kapott az 1950-es IX. nemzetközi történészkongresszusra. „Nincs róla tudomásom, hogy hasonló meghívás más szervhez is érkezett volna, viszont azt hiszem, hogy a Tanács állásfoglalására, az egész kérdéshez általában szükség van. Arról sincs tudomásom, hogy a Szovjetunió szükségesnek tartja-e a kongresszuson való részvételt, márpedig ettől függ minden .” [Kieme lés tőlem – K. Gy.] 1949. szept. 28. MTA Levéltár, 2. Magyar Tudományos Tanács 1. d. 11. dosszié. Nincs mit csodálkozni tehát azon, ha 1950-ben nem volt sem szovjet, sem magyar résztvevő. 1955-ben 5 fős magyar delegáció vett részt Rómában a X. kongresszuson, 1960-ban pedig már 15 magyar volt jelen. Erdmann, H. D.: Ökumene i. m. 473. 124 Meghívó a TB 1959. nov. 27-ei ülésére. MTA Elnöki tanácsterem, du. 5 óra. BCEL 226/a 1. d. 2. dosszié. 125 A magyarországi agrárfejlődés elkanyarodása a nyugateurópaitól (A feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet magyarországi sajátosságainak kérdéséhez) Tézisek. BCEL 226/b. 2. d. Az alig változott szöveg végül magyarul előadásként jelent meg, lásd Pach Zsigmond Pál: A magyarországi agrárfejlődés elkanyarodása a nyugat-európaitól. (A feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet magyarországi sajátosságainak kérdéséhez) Agrártörténeti Szemle 3. (1961) 1–9. A rezümék kapcsán megjegyezzük, hogy az elkanyarodásnak oroszul az ’otklonenie’, németül pedig (ahogyan elhangzott) az ’Abbiegung’ a megfelelője.
