Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Kövér György: Kanyarodás keletre, nyitás nyugatra: Pach Zsigmond Pál pályafordulása
KANYARODÁS KELETRE, NYITÁS NYUGATRA: PACH ZSIGMOND PÁL PÁLYAFORDULÁSA 1276 józan gazdaságpolitikai programm [sic!] kénytelen oltalmába venni a meghaladott gazdaságtörténeti formákat és nem lehet a multnak indokolt és bevált intézményeit radikális könyörtelenséggel modernekkel helyettesíteni”.78 Ennél a józan konzervativizmusnál Berlász – ha lehet – még nagyobb szentségtörést követett el 1947-ben, amikor a periodizálás veszélyeire figyelmeztetett: „gazdasági törvényekről beszélni nem lehet. És ha a gazdaságra nem alkalmazhatók a törvények, akkor a gazdaságtörténetre sem alkalmazhatók”.79 A hajdan klasszikafilológusnak készülő előadónak aligha vált dicsőségére, hogy pontatlan, kihagyásokat nem jelző, szövegösszefüggésből kiforgatott idézetekkel operált. Ráadásul úgy, hogy az általa vázolt nemzetközi historiográfiai áttekintés mindeközben az idézett szerzők gondolatmenetét követte. A szélsőséges reakciósnak nyilvánított gazdaságtörténettel büszkén állíthatta szembe a kommunista krédót: „Mi nem érjük be ezzel a válasz szal, mi igenis törvényeket keresünk a gazdaságtörténetben. Mert mi igenis tudjuk, hogy milyen fokon vagyunk és mi felé törekszünk.” 80 Vajon eszébe jutott, amikor a szovjet történetírás áldásos hatásáról tartott előadást, hogy mit is mondott a korábbi német historiográfiai befolyás alapjáról?81 Ha csak megfordult volna a fejében a német és szovjet imperializmus ös z -78 Az eredetiben nem egészen ez szerepel, és egész más összefüggésben. Kováts ugyanis amellett érvelt az adott részben, hogy miért van szüksége a közgazdaságtannak és a gazdaságpolitikának a gazdaságtörténetre: „nem elegendő a mai állapotok rendszeres tagozása és elemzése, amellett még feltétlenül szükséges a tudományos és gyakorlati megismerés szempontjából, hogy vizsgálatainkat a jelenségek történeti keletkezésének problémáira terjesszük ki”. Egyébként az idézett részben eredetileg nem a „bevált intézményekről”, hanem „bevált gazdaságpolitikai intézkedésekről” van szó, amelyeket „maradék nélkül” nem lehet modernekkel helyettesíteni. A bekezdés záró mondatát persze Pach idézni sem merte: „Ez még az orosz bolsevizmusnak sem sikerült.” Kováts Ferenc: Magyar gazdaságtörténet. Általános gazdaságtörténeti ismeretek és Magyarország gazdaságtörténete. 2. kiadás. Bp. É. n. [1940]. 69–71. 79 A Berlász-jegyzet idézése is meglehetősen pontatlan, s megint csak hiányzik a periodizálás problémáinak kontextusa: „minthogy a kérdés tisztázása nem puszta meggyőződésen múlik, hanem alapos gazdaságtani, szociológiai és történelmi vizsgálatot kíván, – a gazdasági stadiológiának igen széleskörű szakirodalma fejlődött ki”. S hogy továbbá csak a legjellemzőbb kihagyásokat említsük: az olyan törvények keresésének veszedelméről van szó az eredeti szövegben, „melyek nélkülözik a tényszerű alapokat”. S szintén kimaradt a megszorítás: „miként Sombart helyesen megállapította – a természeti törvények értelmében” nem lehet törvényekről beszélni”. Berlász Jenő: Gazdaságtörténelmi alapvetés. Bp. 1947. 14–17. 80 Pach Zsigmond Pál: Magyar gazdaságtörténet. Egyetemi előadások a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemen 1950–51. 12–16. BCEL 226/d. 81 Az intézeti tervnek két fő hiányossága volt: az egyik, a „régebbi témák túl magas aránya”, a másik, hogy „tervünkbe főleg parasztságtörténeti, gazdaságtörténeti témákat vettünk fel”. „A szovjet történettudomány ugyanakkor megvilágította számunkra, hogy e veszély leküzdésének nem az a módja, hogy az ökonómiai elhajlással elvetjük a gazdaságtörténetet, hanem – Sztálin útmutatása alapján – hangsúlyozta az emberek termelőtevékenysége vizsgálatának döntő jelentőségét, a termelésnek az alappal, az alapnak a felépítménnyel való szoros kölcsönhatásában.” Pach Zsigmond Pál: A szovjet történettudomány segítsége a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkájában. A Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi-Történeti Tudományok Osztályának Közleményei 2. (1952) 2. sz. 193–199., az idézetek itt: 194–195.
