Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Kövér György: Kanyarodás keletre, nyitás nyugatra: Pach Zsigmond Pál pályafordulása
KÖVÉR GYÖRGY 1277 szehasonlítása, rég elveszett embernek tekinthette volna magát. Történelmietlen lenne rajta számonkérni a gondolatbűnnek még az árnyékát is. 1952 nyarán úgy érezhette, krisztusi korba érve olyan magaslatokra érkezett, amelyekről 1944-ben még álmodozni sem merhetett. Az eredeti felhalmozásról szóló könyvét – némi rövidítéssel – lefordították orosz és szlovák nyelvre. A keleti blokk államaiban megismerhették fő művének állításait. Benyújtott disszertáció nélkül hamarosan megkapta a szovjet rendszerből honosított kandidátusi fokozatot is. Az akkori tudománypolitika a tömegtermelés jegyében erre több módot biztosított: egyszerűsített eljárással védés nélkül (amelynek volt egy megemelt fokozata: „kandidátusi fokozat levéllel”), illetve lehetett felszólításra, vagy anélkül jelentkezni a kandidátusi megmérettetésre, továbbá az aspirantúrán keresztül is vezetett út a kandidatúra felé.82 Pach több mint száz társával a „kandidátusi fokozat levéllel” kategóriában jutott a minősítéshez, ami azt jelentette, hogy az erről őt értesítő levélben felszólították, hogy mihamarabb nyújtson be egy jelentősebb munkát a doktori címért.83 Bizonyosan nem gondolt akkoriban arra, hogy feje fölé a vihar felhők épp kelet felől gyülekeznek. Kritikai visszhangosítás Kelet-Európában Amikor az életútinterjú utolsó részének forgatásakor 1989-ben elhangzott Zöldi László riporteri kérdése: „Mit vállal abból, amit 1949 és 59 között írt?”, Pach hosszasan, a rá jellemző minuciózussággal válaszolt s bár bizonyos revíziók szükségességét elismerte, alapjában a marxista életmű kontinuitása jegyében érvelt. „A történetírói produktumomnak akkor a fő része Az eredeti tőkefelhalmozás Magyarországon címmel 1952-ben megjelent monográfiám volt, amiben a tizenhatodik századtól 1848-49-ig terjedően próbáltam áttekinteni a tőkés termelés feltételeinek a kialakulását Magyarországon, elsősorban a magyar mezőgazdaságban. Ez részben kapcsolódott az Orczy uradalommal kapcsolatos korábbi munkámhoz, részben ahhoz a ’48-as tanulmányomhoz, amelyet a Társadalmi Szemlében írtam A magyar mezőgazdaság 82 A korabeli minősítési rendszer alapos áttekintése Kozári Monika: A tudományos minősítés rendszere Magyarországon az 1940-es évek végétől 1960-ig, az új minősítési rendszer stabilizálódásáig. Múltunk 62. (2017) 2. sz. 148–198. 83 A Pachnak küldött levél nem áll rendelkezésünkre, de egy hasonló záradékú levelet kapott a Közgazdasági Egyetemen Nagy Tamás. „A Tudományos Minősítő Bizottság úgy látja, hogy tudományos munkásságának egy része jelentőségében megközelíti a »tudományok doktora« tudományos fokozat odaítélésének feltételeit és ezért úgy határozott, hogy Önt felmenti a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1951. évi 26. számú törvényerejű rendelet 5. §-ának 1. bekezdésében foglaltak alól, és hozzájárul, hogy legközelebbi jelentős tudományos munkájával közvetlenül a »tudományok doktora« fokozat elnyerésére pályázzék.” Bp. 1952. júl. 14. Schulek Elemér TMB elnök, Tolnai Gábor TMB titkár. MTA Levéltár, 205. TMB vegyes 6. d. Ezúton köszönöm Hay Diána hatékony segítségét a TMB iratanyagban való eligazodásban.
