Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Kövér György: Kanyarodás keletre, nyitás nyugatra: Pach Zsigmond Pál pályafordulása
KANYARODÁS KELETRE, NYITÁS NYUGATRA: PACH ZSIGMOND PÁL PÁLYAFORDULÁSA 1274 kontextusukból kiragadva s kihagyásokkal idézte Révai mondatait, amelyek eredetileg a polgári forradalomról szóltak: „A polgári forradalmak klasszikus nyugat-európai típusával szemben [... ] Marx megkülönböztette a kelet-európai agrá rországok polgári forradalmának típusát, mely egész sor lényeges vonásban eltér a »normális« polgári forradalmaktól. Valamennyi ország történelmében, amely vé gigszenvedte az újkor elején a fő kereskedelmi útvonalak a Földközi-tengertől az Atlanti-óceánhoz való eltolódásának hatásait, fellelhető, hogy a városok, általában az addig elért polgári életviszonyok visszafejlődtek, hogy ennek következtében a kapitalizmus »normális« fejlődési útja elkanyarodott, és egy »elpolgárosodott fe udalizmus« alakult ki.”71 (Pach első nekifutásra is – hogy egyik kedvelt szófor dulatával éljek: mutatis mutandis – csak az aláhúzott részeket idézte Révaitól. 72 ) A lényeg azonban – ha szabad kissé elébe vágnunk az eseményeknek – az, hogy a politikai ideológus Révai a polgári forradalmak perspektívájából hangsúlyozta a kapitalizmus fejlődési útjának elkanyarodását. [Kiemelés tőlem – K. Gy.] Talán nem tanulság nélküli megjegyeznünk, hogy az 1952-es könyvben ugyanezeknek a mondatoknak más részei szerepeltek, míg maga az elkanyarodásra vonatkozó passzus egyáltalán nem. 73 Ennél is tanulságosabb, ami a zselléresedés megítélésében történt 1948-hoz képest. „De mit jelent a telekaprózódásnak és a zselléresedésnek a XIX. század első felében ugrásszerűen meggyorsuló folyamata? Azt jelenti, hogy ezekben az évtizedekben a falusi termelőknek, a parasztságnak egyre hatalmasabb tömegei válnak meg termelési eszközeiktől, egyre hatalmasabb jobbágytömegek veszítik el földjüket részben vagy egészben. Másszóval az 1848 előtti korszakban a – majorsági gazdálkodás uralkodóvá válása következtében rohamosan előrehaladó – telekosztódás és zselléresedés jelenti Magyarországon a parasztság kisajátításának egyik fő formáját.”74 Itt már nincs lamentálás a különböző számítások és értelme zési lehetőségek fölött, a majorsági gazdálkodás uralkodóvá nyilvánítása mindent később még nagy karriert befutó kulcsfogalma az „elkanyarodásról”. Lásd Révai József: Marx és a ma gyar forradalom. In: Marxizmus és magyarság. Bp. 1946. 71 Révai József: Marx és a magyar forradalom. In: Uő: Marxizmus, népiesség, magyarság . 2. kiadás. Bp. 1948. 112. 72 P. Zsigmond P.: Szempontok II. i. m. 106. 73 „Valamennyi ország történelmében [...], mely végigszenvedte [...] a fő kereskedelmi útvonalak a Földközi-tengertől az Atlanti-óceánhoz való eltolódásának hatásait, fellelhető, hogy a városok, általában az addig elért polgári életviszonyok visszafejlődtek [...] Magyarország, Lengyelország, Poroszország azzal kárpótolják magukat [...], hogy Európa éléstárai lesznek. A satnya városi burzsoázia helyébe »polgári nemesség« alakul ki, amely maga kereskedik, exportál, földet rabol, vám- és adómentességét a kereskedelmi verseny feltételeinek javítására használja fel. Politikailag pedig: ezek az országok – épp polgári fejlődésük visszamaradottsága következtében – idegen népek csataterei lesznek, idegen elnyomás alá kerülnek, feldarabolják őket.” Révai J.: Marx i. m. 112–113., idézi Pach Zs. P.: Az eredeti i. m. 11–12. 74 Pach Zs. P.: Az eredeti i. m. 189–190.
