Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Kövér György: Kanyarodás keletre, nyitás nyugatra: Pach Zsigmond Pál pályafordulása
KÖVÉR GYÖRGY 1265 A marxista indoktrináció tanösvényein A következő nagy életpályakérdés: az 1948-ban teljesen új témában benyújtott disszertáció mennyit őrzött meg a Domanovszky-iskolából hozott szakmai örökségből? Milyen hatások révén jutott el Pach oda, hogy a marxista történetírás arzenáljával felszerelkezve immár ne Domanovszkynál szerezzen doktori titulust? A szikár életrajzi tényeket csak felsorolva Pach diploma utáni pályaszakaszából: 1943-tól 1948-ig előbb óraadó, majd rendes tanár volt a pesti izraelita fiú gimnáziumban. Szerencsésen túlélte az 1944 márciusától októberig ukrán területre vezényelt második munkaszolgálatos időszakot. Megszökött, majd hazatérése után belépett az MKP-be, valamint megnősült. Ha a publikációkat nézzük, 1946-ban megjelent néhány statisztikai dolgozata a magyarországi zsidóság veszteségeiről.40 Ám 1947-ig nem közölt gazdaságtörténeti írást. Az 1947-es év termése a dolgozók középiskolája számára N. Kiss Istvánnal mint társszerzővel közösen jegyzett, Gazdaságtörténet című tankönyv, amely az őskommunizmus tól a barbár feudalizmuson át a civilizált feudalizmusig tekintette át a gazdasági fejlődést.41 Ehhez képest némileg váratlannak tűnhet az a Társadalmi Szemlé ben 1948 februárjában megjelent írás, amelynek címe azonos az ugyanabban az évben megvédett doktori értekezésével. A történtek értelmezése szempontjából mindenképpen említést érdemel, hogy Pach önéletrajzi elbeszéléseiben a Domanovszky-iskola mellett felbukkan szocializációjában egy másik szál: a marxizmussal, tágabban a „progresszív gondolattal” való megismerkedés emlékezete. 60. születésnapja alkalmából a választ előre anticipáló kérdésre a Népszabadság ban így reagált: „A marxizmussal először az úgynevezett Schönstein-füzetekből ismerkedtem; nagy hatással volt rám Engelsnek éppen Ortutay a miniszter. Éppen ezért nem akarunk tüntetés szerű ünneplést rendezni, ne ébredjen gyanú, hogy vezérszerepet szánunk újra neki. Téged is meghívunk, – de épp a fenti körülményre tekintettel úgy gondolnám, ne jőjj el, hanem valami ürüggyel mentsd ki magadat.” Hajnal István Mályusz Elemérhez, 1947. máj. 21. MTA KIK Kézirattár Ms 6400/305. Mályusz egyébként, szintén mélyen megbántódva, hogy nem kívánatos személy az ünneplésen, szép köszöntő levélben fejezte ki feleségével együtt tanítványi tiszteletét: „Bár a körülmények kedvezőtlen találkozása lehetetlenné teszi, hogy személyesen kifejezésre juttassuk szerencsekívánatainkat, lélekben feleségemmel együtt ott leszünk azok sorában, akik szombaton fel fognak keresni, hogy hálájukat, szeretetüket és ragaszkodásukat tolmácsolják. Kedves kötelesség megköszönnünk újólag is azt a sok jót, amelyben bennünket részesítettél, engem pontosan három évtizeden keresztül. 1917 óta, amikor első szemináriumi dolgozatomat bemutattam. A professzor és hallgatója, tanítványa közös munkájának sok-sok epizódja mindmegannyi kedves emlék, amelyek valamikor tettvágyat ébresztettek, ma pedig megnyugvást jelentenek, visszaemlékezve reájuk.” Mályusz Elemér Domanovszky Sándorhoz, 1947. máj. 29. MTA KIK Kézirattár Ms 4526/270 40 Pach Zsigmond Pál: A magyarországi zsidóság mai statisztikájának szembetűnő jelenségei. Maradék-zsidóság. A Budai Izraelita Aggok és Árvák Menházegyesületének évkönyve, H. é. n. [1946] 22–32. 41 P. Zsigmond Pál (sic!) – N. Kiss István: Gazdaságtörténet I. Bp. 1947. (2. kiadás 1948.)
