Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Keller Márkus: Idősek lakhatása. Az Öregek Háza a budafoki kísérleti lakótelepen
IDŐSEK LAKHATÁSA 1250 Nemzetközi kutatásokra hivatkozva a kollokvium résztvevői az idősek legfontosabb szükségleteként az önálló életvitel folytatásának lehetőségét jelölték meg. Ennek természetes formája az, ha az idősek a saját lakásukban maradva kapják meg az általuk igényelt segítséget. Abban az esetben, ha a saját lakás fenn- és karbantartása már túl nagy fáradságot jelent, megoldás lehet – a kollokvium szóhasználatában – az otthon-lakás, azaz a nyugdíjas ház, és csak végső esetben alkalmazható a szociális otthon, hiszen az csak azoknak az időseknek lehet a lakhelye, akik teljesen magatehetetlenek vagy folyamatos felügyeletre, ápolásra szorulnak. 72 A továbbiakban a tanácskozás által az otthon-lakás intézményének részletesen kidolgozott kereteit fogom összehasonlítani a Magyarországon megvalósított Öregek Háza által biztosított körülményekkel. Az első fontos kérdés: ki irányítja ezeket az intézményeket, és mennyi bérleti díjat kell fizetniük a lakóknak. A bizottság egyik esetben sem fogalmazott meg konkrét ajánlásokat, inkább csak a nemzetközi példákat gyűjtötte össze. Ennek kapcsán a jelentés megállapítja, hogy a legtöbb esetben valamilyen közület (Magyarországon a Fővárosi Tanács Szociálpolitikai Osztálya) irányítja ezeket az intézeteket. A lakbérekkel kapcsolatban is csak annyit közöl (és itt újra egybecseng a magyar és a nemzetközi gyakorlat), hogy általában a fenntartási költségek határozzák meg a fizetendő lakbér nagyságát, és csak nagyon ritkán játszanak szerepet a szociális szempontok ebben az időseknek szánt lakástípusban. 73 Konkrét tanácsok, ajánlások fogalmazódtak meg viszont a lakások mérete és felszereltsége tekintetében. Az egyszobás lakások, mivel az idősek sokat tartózkodnak otthon – szól az indoklás –, legyenek nagyok, azaz minimálisan 15-25 m2 között legyen a lakótér, az épületekben található szintek száma pedig ne haladja meg a kettőt.74 Hasonló méretben épültek fel Magyarországon a nyugdíjas házak apartmanjai, tehát a magyar gyakorlat ebben is illeszkedett a nemzetközi ajánlásokhoz. Felhívták még a figyelmet a fűtés fontosságára (az idősek 2-3 fokkal magasabb hőmérsékletet igényelnek, mint az átlag népesség), a világításra, a beépített szekrények jelentőségére és a háztartási gépek egyszerű kezelhetőségére. 75 Amennyire ezt meg lehet ítélni, ezek a szempontok is mind megjelentek a magyar esetben. A normát meghaladó rakodó felülettel, nagyobb ablakkal, az idősek kívánalmainak megfelelő konyhával szerelték fel a budafoki, kelenföldi és zuglói nyugdíjas házakat. Egy pontban még túl is teljesítette a nemzetközi ajánlásokat a magyar gyakorlat: a fürdőszobák kérdésében. Amíg a kollokvium anyaga elfogadhatónak tartotta azt is, hogy szintenként közös fürdőszobával szereljék fel az idősek számára épített intézményeket, addig Magyarországon ez fel sem merült, 72 Uo. 32–33. 73 Uo. 36–38., 40. 74 Uo. 47. 75 Uo. 48.
