Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Keller Márkus: Idősek lakhatása. Az Öregek Háza a budafoki kísérleti lakótelepen
KELLER MÁRKUS 1251 minden lakrész saját fürdőszobát kapott. Az Öregek Háza által nyújtott szolgáltatások is teljesen megfeleltek a nemzetközi normáknak, étkezés, takarítás, ápolónő jelenlétének biztosítása és közösségi programok szervezése mind itthon, mind külföldön a biztosítandó szolgáltatások közé tartoztak. 76 Vita tárgyát képezte azonban, hogy hány lakást foglaljanak magukba ezek a komplexumok, valamint az is, hogy hova kell elhelyezni az öregek számára épített házakat. A méretnél (ahogy általában) a közösségi és gazdaságossági szempontok küzdöttek egymással. Minél több lakrészt tartalmaz ugyanis egy épület, fajlagosan annál olcsóbb a ház felépítése, de egy bizonyos létszám fölött már nincs lehetőség arra, hogy valódi közösség váljék a lakókból. Magyarország a 25-55 lakást tartalmazó épületeivel inkább a kisebb intézményeket építők közé tartozott. A „rekordot” Svájc és az USA tartotta az épületenkénti 150 lakással.77 Az épületek elhelyezésének kérdése két problémakört rejtett magában. Egyrészt azt kellett eldönteni, hogy az idősek magukban, egy kolóniában vagy egy nagyobb közösség részeként legyenek-e elhelyezve, illetve, hogy az épületek a városközponthoz, tömegközlekedési csomópontokhoz közel vagy azoktól távol, csendesebb területen helyezkedjenek-e el.78 Magyarország a nyugdíjas házak tekintetében (a szociális otthonok esetében nem!) ebben is a többségi nyugateurópai álláspontot követte. Az Öregek Háza lakótelepek részeként, jó közlekedési összeköttetéssel rendelkező területen épültek meg. Összegezve elmondható, hogy az 1960–1970-es években felépült nyugdíjas házak az üzemeltetés módjában, a felszereltségben, a nyújtott szolgáltatásokban és gondozási filozófiájukban is megfeleltek a nyugat-európai sztenderdeknek. Ez különösen fontos tény annak fényében, hogy a korabeli szakirodalom (a statisztikai adatok alapján joggal) folyamatosan a lépéshátrányt, az idősgondozás infrastruktúrájának elégtelenségét hangsúlyozta. Ezen a kettősségen az sem változtat, ha tudjuk, valójában a nyugdíjas házak Magyarországon csak néhány, gazdag kiválasztottnak biztosíthattak komfortos öregkort. Milyenek az öregek? Az idősek a nyugdíjasok háza kapcsán folyó diskurzusban Végezetül annak járok utána, hogy milyen kép rajzolódik ki magukról az öregekről/ idősekről a nyugdíjas házakról szóló beszámolók alapján. Láthattuk, hogy a nemzetközi ajánlások és hazai építészeti elképzelések is az önállóságot, az önálló életvitel 76 Uo. 51–54. 77 Uo. 58–59. 78 Uo. 60.
