Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Baráth Katalin: Nép, nemzet, futball. Az „angol játék” globalizációjának kezdetei
NÉP, NEMZET, FUTBALL 1220 magyar földön rendezett nemzetközi klubtalálkozón, a BTC–Vienna Cricketers mérkőzésen. (A külföldre szakadt britek elsődleges futballterjesztői szerepét mutatja, hogy a bécsiek színeiben legalább hét angol vitézkedett.) Az első nem hivatalos (nem egy másik válogatott ellen pályára lépő) magyar válogatottba pedig egy bizonyos Fred Windett is bekerült. A halálát kicsivel később Indiában lelő Windettet, aki Budapestről hazatérvén az ígéretes nevű, ma is létező Crouch End Vampires mezét húzta fel, a sors szele egy angol bányatársaság mérnökeként sodorta Bécsből Nagybányára. A „Budapesti Torna-Club jeles tagja, aki kétségkívül a kontinens legjobb játékosa, akarta a labdarúgást Nagybányán is meghonosítani, jó eszközt találván a gimnáziumi ifjak ambíciójában és lelkesedésében tervei keresztülvitelére”, egészen addig, míg a gimnázium igazgatója meg nem tiltotta a futballozást, túl veszélyesnek ítélve azt. 36 Fred Windett rövid, de emlékezetes magyar sportkarrierje arra is példa, hogy a pesti angol futballtanítók elsősorban munka céljából, rendszerint bécsi állomásozás (és futballozás) után vetődtek Budapestre, és sportolási alkalmat keresve találtak társra a hasonló társadalmi státuszú pesti sportemberekben. A mérnökhallgató és úszófenomén Hajós Alfréd, aki Ashtonnal és Yollanddal egy csapatban bábáskodott a magyar futball bölcsőjénél, akár Fred Windett magyar tükörképe is lehetne. 37 Nem tudjuk, hogy az 1906-os népszámlálás szerint a Budapesten tartózkodó 441 angol közül hányan költöztek át közvetlenül Bécsből.38 Edward (Teddy) Shires, a magyar futball kiteljesedésének Jimmy Hogan mellett talán legfontosabb angol figurája mindenesetre közéjük tartozott. Főállásban már a császárvárosban is az Underwood írógépgyár képviseletét látta el, ahogy 1905-től Budapesten is írógép-forgalmazó céget működtetett, és Pesten is maradt 1937-ben bekövetkezett haláláig. Emellett futballozott, sőt állítólag az asztaliteniszt is ő honosította meg Magyarországon. Ám amivel végképp beírta magát a magyar futballtörténet első aranykorának krónikájába, az a közvetítői (kvázi ügynöki) tevékenysége volt, amelynek – és Brüll Alfréd klubelnök bőkezűségének, valamint a világháború kitörésekor Bécsből átmentett Hogan tréneri szaktudásának – hála az MTK a 36 Magyar Nemzet, 1901. május 1. 10.; Sport–Világ, 1901. március 24. 75., 1902. február 23. 59. 37 Hajós nevéhez úszással szerzett olimpiai aranyain túl még számos magyar sportelsőség tapad. A legtöbb a futballpályához kötődik: az első magyar bajnokcsapat, a Budapesti Torna Club színeiben szerepelt az első hivatalos hazai és nemzetközi találkozókon (az első magyar győzelemmel végződő nemzetközi klubmeccsen, 1899-ben gólt is szerzett), sőt az első válogatott mérkőzésen (1902-ben, az osztrákok ellen) is hadra fogták. Később bíráskodott, a Magyar Labdarúgók Szövetsége (MLSZ) alelnökének választották, és természetesen – mint mérnök – futballstadiont is tervezett. Lásd Dénes T. et al.: A magyar labdarúgás i. m. 38–39. 38 Thirring Gusztáv: Az 1906. évi népszámlálás eredményei. (Budapesti Statisztikai Közlemények 43.) Bp. 1914. 109. Ugyanitt 2-2 skót és ír illetőségű budapestiről olvashatunk, walesiekről nem esik szó.
