Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Baráth Katalin: Nép, nemzet, futball. Az „angol játék” globalizációjának kezdetei
NÉP, NEMZET, FUTBALL 1212 együtt e munkák, különösen az adattárak és az életrajzok forrásértéke felbecsülhetetlen az elsősorban a mindenkori tömegmédia, azon belül pedig a sportsajtó böngészésére utalt futballtörténész munkájában. 12 Azok, akiket hidegen hagy a futball múltja és jelene, okkal tehetik föl a kérdést: miért volna érdekes mindez a történettudomány számára? Miért volna érdemes egy egyszerű labdajáték története arra, hogy helyet és figyelmet szorítsunk neki a história megszentelt termeiben? Válaszolhatnánk Leopold von Rankét parafrazeálva: azért, mert minden téma egyformán közel van Istenhez. Ám szívesebben idézzük a társadalomtudós Richard Giulianottit, azon kevesek egyikét, akik tanítottak a Harvardon és a sportvezetőképzés nemzetközi fellegvárában, a Johan Cruyff Institute-ban is: „A világjáró futballszurkolók tisztában vannak vele, hogy ha szeretnék megismerni a vendéglátók társadalmát, megérteni a helyi társadalom szerkezetének és erkölcsi értékeinek összetettségét, akkor a legközelebbi jelentős sportesemény a legalkalmasabb arra, hogy ezeket az elemeket a látogató szeme láttára sűrítse, dramatizálja. A futball minden körülmények közt rendelkezésünkre bocsát egyfajta kulturális útmutatót, metaforikus reprezentációt, ami segíti az adott társadalom megértését. [...] A megannyi társadalom kultúrájában játszott központi szerepe jelzi a labdarúgás kiemelt politikai és szimbolikus jelentőségét, amely sok-sok ember társadalmi cselekvésmódjaira, gyakorlati észjárására és kulturális identitására bír alapvető befolyással.” 13 Ha pedig belelapozunk a futballtörténeti forrásokba, rögvest bebizonyosodik, hogy az iménti meglátások történeti perspektívában is érvényesek – azaz a futball története mise en abyme módjára bizonyos pillanatképét festi az adott időszak társa dalmának. Mindemellett fontos megjegyeznünk, hogy miközben például társadalomtörténeti fogódzónak használjuk, a futballnak, más sportágakhoz hasonlóan, megvan a maga története, evolúciója, paradigmaváltásai. Azaz tévedünk, ha a futballkultúrán belül zajló eseményeket kizárólag a társadalmi-politikai kontextus következményeinek tekintjük, és ez annál inkább igaz, minél közelebb járunk a pálya kezdőköréhez. Ha azonban nem a szabályokat, a felszerelést vagy a játékrendszert tanulmányozzuk, hanem a játéknak a pályától időben és térben is távolabbi elemeit (szurkolótábor, média, sportpolitika stb.), a társadalomtörténeti és ideológiai összefüggések nagyobb jelentőségre tesznek szert, s olykor a pályán is reflektorfénybe kerülnek. 12 Tapasztalataink azt mutatják, hogy a hazai futballegyesületek és -szervezetek iratainak megőrzöttségi szintje – különösen a 20. század első felét illetően – meglehetősen csekély, alkalomszerű és területileg is erősen változó mértékű. Például míg a második világháború előtti futball egyik meghatározó klubja, az MTK/Hungária a klub tájékoztatása szerint nem hagyott hátra egyesületi archívumot, a korszakban hasonló jelentőségű FTC-nek saját múzeuma is van. 13 Richard Giulianotti: Football. A Sociology of the Global Game. Cambridge 1999. xii.
