Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Varga Bálint: A magyar birodalom koncepciói a hosszú 19. században
VARGA BÁLINT 1203 zett magyar birodalom szemantikájának fontos eleme, hogy Rákosi a birodalom szinonimájaként az imperium szóból alkotott imperializmust használta, ellentétben a tanulmány első felében kifejtett összetett állam jelentésű birodalommal (amelyet például a Magyar lexikon fent említett szócikke a latin regnum szóval rokonított). Rákosi köréhez tartozott a csillagászati népszerűsítő munkák szerzőjeként és a Vasárnapi Újság szerkesztőjeként ismertséget szerzett Hoitsy Pál, aki nek tudománynépszerűsítő és zsurnalisztikai tevékenységét erősen beárnyékolja a magyar imperializmusról alkotott, az 1918-as összeomlás óta igen bizarrnak ható munkája, amelyben egy magyar nagyhatalom rövid időn belüli felemelkedésének vízióját osztotta meg a nagyközönséggel. 72 Ahogy Rákosi példája is mutatja, a magyar birodalom szókapcsolat fent bemutatott ideáltípusai ritkán jelentek meg önmagukban; különösen a magyar nagyhatalmiság történeti diskurzusában keveredett a független és nem centralizált államként értelmezett birodalom az expanzív külpolitikát folytató nagyhatalom értelmében vett birodalommal, sőt a magyarországi központú Habsburg Monarchia víziójával. Ennek a keveredésnek korai megjelenését láthatjuk Ivánfi Ede piarista szerzetes A magyar birodalom címerei és színei című munkájában, amely a szűkebb értelemben vett Magyarország és aktuális társországai (Erdély, Szlavónia, Horvátország és Dalmácia – ez utóbbinak társországi volta persze csak papíron létezett) címereinek és zászlóinak bemutatása után a hajdani magyar tartományok jelképeit is behatóan tárgyalta.73 De ugyanez a keve redés jellemző Acsádyra, Marczalira és Thallóczyra is, akik mindannyian már Szent István korától használták a magyar birodalom kifejezést, hogy aztán az Árpádok expanzív külpolitikájának elemzésekor azt állítsák, valójában a hódítás tette Magyarországot birodalommá. Konklúzió A birodalom kifejezés ilyen sokszínű használata a Habsburg Monarchián belül egyértelműen egyedi jelenség volt, amelyet Magyarország speciális helyzetével lehet megmagyarázni. A magyar birodalom különböző jelentéseinek értelmezéséhez azonban mégis érdemes egy rövid kitérőt tenni a horvát és a cseh diskurzusokba. Mivel a horvát tartományok nem tartoztak a Német–római Birodalomhoz, „birodalmi történetük” ugyanúgy 1804-ben kezdődött, mint Magyarországé. Magyarországhoz hasonlóan a horvát tartományok történeti jogaira való 72 Hoitsy Pál: Nagy-Magyarország. A magyar történet jövő századai. Bp. 1902. 73 Ivánfi Ede: A magyar birodalom címerei és színei. Bp. 1873.
