Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Varga Bálint: A magyar birodalom koncepciói a hosszú 19. században
VARGA BÁLINT 1197 használta.46 1892-ben viszont már amellett érvelt, hogy az ország szó használata közjogilag pontatlan, mert nem fejezi ki a magyar állam önállóságát, így azt javasolta: a közjogi terminológia az egymás szinonimáiként értelmezett „magyar állam”, „magyar birodalom” és „magyar monarchia” kifejezéseket alkalmazza. 47 Az 1890-es években írt műveiben, így például a millenniumra készült reprezentatív A magyar nemzet történetének utolsó, a jelenkort tárgyaló fejezetében ő maga is gyakran használta a Szent István birodalma kifejezést.48 A birodalom szó végül a Mátyás király birodalma és Magyarország jövője című kései Beksics-műben kapott központi szerepet. Itt Beksics Hunyadi Mátyás korában találta meg Magyarország aranykorát és a saját kora számára inspiráló példát. Beksics egy olyan aranykor képét rajzolta meg, amikor Magyarország erős és központosított kormányzat alatt állt, népsűrűsége a kor standardjai szerint magas volt, és lakosságának nagy többsége magyarul beszélt. Az államnak ezen jellemzői Beksics szemében birodalommá tették Hunyadi Mátyás Magyarországát, amely belső ereje folytán már külső hódításokra is képessé vált, sőt, Beksics ebben egy hosszú távon is meghatározó európai nagyhatalom csíráját is meglátta. Saját kora Magyarországának is ugyanezt a receptet javasolta: egynyelvű lakosságot, centralizált államot és magas népességet. Bár interpretációjában sem Mátyás, sem saját korában nem volt központi kérdés a külső terjeszkedés, Beksics úgy vélte, hogy egy erős, népes és homogén magyar nemzetállam automatikusan átvenné az Osztrák–Magyar Monarchia vezetését és „természetes vezére tudna lenni a balkáni népeknek”. 49 A magyar nagyhatalom Beksicsnek a Balkán kisállamai fölötti magyar befolyásról alkotott gondolatai átvezetnek a magyar birodalom terminus második értelmezési módjához, amely immár a Magyarországon kívül eső területek feletti befolyás különböző módozatait foglalta magában. Ezen elképzelések két kategóriába oszthatók. Néhány szerző Magyarország súlyának a Habsburg Monarchián belüli növelését értette magyar birodalomként. A második, ennél politikailag jóval jelentősebb diskurzus viszont a magyar birodalom fogalmán a magyar befolyás kiterjesztésének vágyát értette Délkelet-Európára, az Oszmán Birodalomra és esetenként nem túl konkrétan definiált további területekre. 46 Censor [Beksics Gusztáv]: Társadalmunk és nemzeti hivatásunk. Bp. 1884.; Atticus [Beksics Gusztáv]: Uj korszak és politikai programmja. Bp. 1889. 47 Beksics Gusztáv: A dualizmus története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink. Bp. 1892. 270. 48 Uő: I. Ferencz József és kora. In: A modern Magyarország (1848–1896). Szerk. Szilágyi Sándor (A magyar nemzet története 10.) Bp. 1898. 395–834. 49 Uő: Mátyás király birodalma és Magyarország jövője. Bp. 1905. 237.
