Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Varga Bálint: A magyar birodalom koncepciói a hosszú 19. században
A MAGYAR BIRODALOM KONCEPCIóI A HOSSZÚ 19. SZÁZADBAN 1198 A magyar birodalom kifejezésnek az egész Habsburg Monarchiára való kiterjesztése az 1860-as évek fejleménye, és a Habsburg-dinasztia uralma alatt álló területek magyar vezetés alatt álló újjászervezését jelentette.50 Tabódy József Bereg megyei, majd később pénzügyminiszteri tisztviselő és Szini Károly újságíró is úgy javasolták megreformálni a Habsburg Monarchiát, hogy súlypontját (azaz az udvart és az egész monarchiára kiterjedő igazgatási szerveket) Magyarországra helyezte volna, sőt az államot egyenesen Magyar Birodalom néven alakították volna újjá.51 A kiegyezéssel a Habsburg Monarchia ilyen átalakítása kútba esett, de az ötlet nem tűnt el. A sok szempontból különc újságíró-költő Vajda János 1881-ben hasonlóan érvelt a Magyar birodalmi politika című röpiratában: a Habsburg Monarchia jövőjét Magyarországra kell bízni a hanyatló németek és a megbízhatatlan szlávok helyett.52 A magyar birodalom fogalmat szintén a magyarországi központú Habsburg Monarchia értelemben használta a Mercator álnév mögé bújt szerző A nemzetiségi kérdés és a magyar birodalmi eszme című pamfletben, a korszakban kivételes módon a magyarok és Ausztria szláv nemzetei közötti szövetséget javasolván a pángermánizmus és az orosz expanziós törekvések ellen.53 A birodalom terminusnak a Szent Korona országainak Ausztriától független integrációjaként történt használatával ellentétben ez az értelmezés tehát nem Ausztria ellenében szólt, hanem az Ausztriát is magában foglaló Habsburg Monarchia radikális átalakítását jelentette. Mivel azonban a magyar birodalomnak az egész Habsburg Monarchiát magában foglaló jelentése nem túl jelentős és egymástól elszigetelt szerzők írásaiban bukkant csak fel, önálló diskurzusnak ez az értelmezés nem tekinthető. Ezzel szemben ’az egy imperialista politikát folytató nagyhatalom’ értelemben vett birodalom koncepciója a kései felvilágosodásba és a reformkorba visszanyúló előzmények után éppen a 19. század utolsó negyedében kapott erőre és virágzott egészen 1918-ig. A 19–20. század fordulójának magyar imperializmusa – akárcsak a magyar belpolitikai diskurzus – erősen historizáló jegyeket mutatott; szinte az összes magyar nagyhatalmiságot vizionáló szerző a középkori magyar állam expanzív külpolitikájából indult ki. A középkori magyar impérium víziója a kései felvilágosodásban született meg. Göttingenben, a kései felvilágosodás központjában a kelet-európai történetírás 50 Az ötlet már korábban is felbukkant, de ekkor még nem magyar birodalom szóval illették. Lásd Hajnal István: A Batthyány-kormány külpolitikája. (Közös dolgaink) Bp. 1987. 111. 51 Tabódy József: Ausztria hivatása és egy Magyar-birodalom lehetősége . Pest 1861.; Szini Károly: Ma gyar birodalom. Javaslat a magyar kérdés megoldására. Pest 1866. 52 P–i Z–th A–l. [Vajda János]: Magyar birodalmi politika. Bp. 1881. 53 Mercator: A nemzetiségi kérdés és a magyar birodalmi eszme. Bp. 1908. A szerző kilétét nem sikerült tisztázni.
