Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Varga Bálint: A magyar birodalom koncepciói a hosszú 19. században
A MAGYAR BIRODALOM KONCEPCIóI A HOSSZÚ 19. SZÁZADBAN 1196 Dalmáciát is a magyar birodalom részeként tárgyalta A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása című művében, azaz Fényes harmadik és negyedik defi níciója között ingadozott, és 1867-ben a mindig rugalmasan reagáló Fényes Elek is így tett legújabb művében.41 Mivel Dalmácia Horvátországhoz csatolásának ötlete a magyar és a horvát politikai elit támogatását is élvezte, az 1868-as horvát kiegyezés Dalmáciára is kiterjedt – legalábbis a magyar és a horvát– szlavón jog szerint. Az erről szóló 1868. évi XXX. tc. a Magyarország, s Horvát-, Szlavón- és Dalmátországok közt fennforgott közjogi kérdések kiegyenlítése iránt létrejött egyezmény nevet viselte, a horvátországi állami szerveket horvát–szlavón–dalmát jelzővel illette, és a törvény 65. §-a a Szent Korona jogán a magyar állam kötelességének írta elő Dalmácia tényleges bekebelezésének követelését.42 A következő évtizedekben ennek megfelelően számos szerző Dalmáciára is kiterjesztve használta a magyar birodalom terminust, így járt el például több földrajztankönyv szerzője is.43 A magyar birodalom Dalmáciát is magában foglaló diskurzusának leghangosabb képviselője a geográfus végzettségű, de a biztosítási szakmában karriert befutott Havass Rezső volt, aki számtalan népszerűsítő munkájában érvelt amellett, hogy a magyar gazdaságnak és társadalomnak tengeri fordulatot kell végrehajtania, és ennek egyik záloga Dalmáciának a magyar birodalomhoz való csatolása, melyhez a legitimációt a történeti jog adta volna.44 Ennek ellenére a magyar kormányzat konkrét lépéseket nem tett az igen elmaradott, magyar lakossággal egyáltalán nem rendelkező, és a magyar szimbolikus földrajzban is periférikus Dalmácia megszerzésére. Bár a magyar birodalom ezen terminológiája a Szent Korona regnumainak egységét jelentve általában valamelyik perifériával kapcsolatban bukkant fel, néhány szerző leegyszerűsítve az erős nemzetállam szinonimájaként értelmezte. Ezen szerzők közül a legkarakteresebb és befolyásosabb Beksics Gusztáv publicista és szabadelvű képviselő volt.45 Az 1880-as években írt korai munkáiban a birodalom szót a császárság szinonimájaként, tehát más országokra vonatkoztatva 41 Hunfalvy János: A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása I–III. Pest 1863–1865.; Fényes Elek: A Magyar Birodalom nemzetiségei és ezek száma vármegyék és járások szerint. Pest 1867. 42 Sokcsevits D.: Horvátország i. m. 376. 43 Maár Péter Pál: A magyar birodalom földleírása különös tekintettel természeti, kereskedelmi, közlekedési és ipari viszonyaira, kapcsolatban XII előadással a természettani földrajzból. Pest 1870.; Ballagi Károly – Király Pál: A magyar birodalom leírása különös tekintettel az 1876. XXXIII. törv.-cikkre. Bp. 1877. 44 Havass Rezső: Dalmáczia visszacsatolása a magyar birodalomhoz. Bp. 1889.; Uő: Magyar imperiáliz mus. Budapesti Hirlap, 1902. január 12. 1–2. 45 Beksics munkásságának értelmezéséhez még mindig releváns szempontokat ad: L. Nagy Zsuzsa: A „nemzeti állam” eszméje Beksics Gusztávnál. Századok 97. (1963) 1242–1278. Újabb, átfogó igényű, de rövid terjedelme miatt nem túl részletes: Müller Rolf: Bevezetés. In: Beksics Gusztáv. Szerk. Müller Rolf. (Magyar panteon 17.) Bp. 2005. 7–39.
