Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Varga Bálint: A magyar birodalom koncepciói a hosszú 19. században
A MAGYAR BIRODALOM KONCEPCIóI A HOSSZÚ 19. SZÁZADBAN 1192 többi országa (regnuma) számára is jogot alkothasson. Az 1830-as évektől kezdve pedig a liberális nacionalisták a magyar korona összes országát egy kormányzati rendszerben kívánták egyesíteni,”21 sőt ez a szándék még Galícia-Lodomériára is kiterjedt. A magyar birodalom terminus ezt az integrációs szándékot jelezte, mégpedig a legtöbb esetben Fényes második vagy harmadik definíciója szerint – a magyar birodalom nem volt más, mint egy jelenleg fragmentált, de a jövőben ténylegesen létrejövő magyar nemzetállam víziója. A birodalom szó ilyen jelentése könnyen kiolvasható a Pesti Hirlap Kossuth Lajos által írt vezércikkeiből: „Mit kíván az ország törvénye, mit kívánunk mi magyarok a horvátoktól nyelvünkre nézve? Azt, hogy a főkormányzási nyelv egy birodalomban csak egy lehetvén, ez a magyar birodalomban magyar legyen.” 22 „Csak az lehet tehát az egyedüli kérdés, melyik élő nyelv legyen az önálló magyar birodalomban közigazgatási nyelvvé? És e kérdésre legrövidebben egy másik kérdéssel lehet felelni; tudniillik minő országról vagyon itt szó, és kié a hon, amelyről szó vagyon? Felelet: Magyarországról van szó, s a hon, amelyről szó vagyon, a magyaroké.”23 Mondani sem kell, hogy ez az elképzelt magyar birodalom a létező Osztrák Birodalmon teljesen kívül állt; birodalom voltát nem uralkodójának császári címe, hanem önállósága és összetett, azaz – Kossuth és más romantikus nacionalisták reményei szerint ideiglenesen – nem teljesen centralizált volta adta. A kiemelt népszerűségnek örvendő földrajz és történelem tankönyv, a Hármas kis tükör kiadástörténete is jól mutatja, hogy a reformkorban hogyan került egyen lőségjel a birodalom és az összetett nemzetállam koncepciója közé. A Hármas kis tükör először 1773-ban jelent meg, alcíme pedig pontosan meghatározta tárgyát: Hármas kis tükör, melly I. a Szent Históriát, II. Magyar Országot, III. Erdély Országot, annak földével, polgári állapatjával, és históriájával, gyenge elmékhez alkalmaztatott módon, a nemes tanúlóknak, summásan, de világosan előadja és kimutatja. 24 A könyv második része a legszűkebb értelemben tárgyalta Magyarországot. A következő kb. 30 kiadás is ezt a címet használta, egyértelműen jelezve, hogy a szűk értelemben vett Magyarország és Erdély két különálló, de múltjuk révén mégis összetartozó ország. 1824-tól 1843-ig a legtöbb kiadás alcíme már a magyar birodalomról és Erdélyről szólt, és ennek megfelelően a második rész immár Horvátországot és Szlavóniát is tárgyalta. Az olvasó az 1843. évi kiadás alcímében immár a magyar 21 László Péter: Hungary’s Long Nineteenth Century: Constitutional and Democratic Traditions in a European Perspective. Collected Studies. Ed. Miklós Lojkó. (Central and Eastern Europe 1) Leiden– Boston 2012. 56. 22 Virasszunk. Pesti Hirlap, 1842. június 19. [Kiemelések a szerzőtől. – V. B.] 23 Szabadka körlevele. Pesti Hirlap, 1842. július 14. [Kiemelések a szerzőtől. – V. B.] 24 Losontzi István: Hármas kis tükör, melly I. a Szent Históriát, II. Magyar Országot, III. Erdély Or szágot, annak földével, polgári állapatjával, és históriájával, gyenge elmékhez alkalmaztatott módon, a nemes tanúlóknak, summásan, de világosan előadja és kimutatja. Posony 1773.
