Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Varga Bálint: A magyar birodalom koncepciói a hosszú 19. században
VARGA BÁLINT 1193 királyi birodalommal találkozott, egy évvel később pedig az alcímből eltűnt Erdély (bár Erdélyt a főszöveg továbbra is külön részben tárgyalta).25 Hasonló utat járt be Fényes munkássága is. 1836-ban és 1847-ben megjelent műveiben (Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben, illetve Magyarország leírása ) a második definíció szerinti Magyarországot tárgyalta.26 1848-ban viszont már A magyar birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben címmel indított egy minden korábbinál részlete sebbre tervezett sorozatot, amely immár Erdélyt is tárgyalni kívánta. 27 1848-ban Magyarország és Erdély egyesülésével a magyar birodalom kézzelfogható közelségben levőnek tűnt. A függetlenségi háború elvesztésével nemcsak ez az illúzió foszlott szerte, hanem egy évtizedre Magyarország megkérdőjelezhetetlenül a megreformált és dinamikus Osztrák Birodalom része lett.28 A kortárs diskurzus ennek megfelelően alkalmazkodott a realitásokhoz. Magyar birodalomról immár szó sem volt. Fényes két új munkát adott ki: a Magyarország geogra phiai szótára a legszűkebb értelemben vett Magyarországot tárgyalta, Az Ausztriai birodalom statistikája és földrajzi leirása pedig értelemszerűen az egész Osztrák Birodalmat.29 A Hármas kis tükör egy kései kiadása pedig a Bibliát tárgyaló rész helyett immár szintén az egész Osztrák Birodalmat ismertette meg a tanulókkal. 30 A centralizált, abszolutista Osztrák Birodalom azonban csak egy évtizedig tartott. Az 1860-as évek korlátozott liberális közjogi kísérletezései a közvélemény felszabadításával jártak, és tengernyi elképzelés jelent meg a Habsburg Monarchia átalakításának forgatókönyveiről.31 Ebben a kontextusban ismét megjelent a magyar birodalom terminus a Szent Korona országainak mélyebb integrációját feltételezve. Toldy Ferenc már 1861-ben A magyar birodalom alaptörvényei címmel publikált egy közjogtörténeti gyűjteményt, amely horvát–szlavón és erdélyi törvényeket is tartalmazott – nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy közjogi-történeti alapot adjon a fényesi taxonómia harmadik kategóriája szerint értelmezett Magyarország létrehozására. 32 25 Lajtai L. László: „Magyar nemzet vagyok”. Az első magyar nyelvű és hazai tárgyú történelemkönyvek nemzetdiskurzusa. Bp. 2013. 270–71., a kiadástörténet részletes bibliográfiai adatai itt: 530–40. 26 Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben I–VI. Pest 1836.; Fényes Elek: Magyarország leírása I–II. Pest 1847. 27 De a sorozatból csak egy kötet jelent meg: Fényes Elek: Komárom vármegye. (A magyar birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben 1.) Pest 1848. 28 Az 1850-es évek birodalmi centralizációjáról kulcsfontosságú: Pieter M. Judson: The Habsburg Em pire. A New History. Cambridge–London 2016. 218–68. 29 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik. Pest 1851.; Fényes Elek: Az Ausztriai birodalom statistikája és földrajzi leirása. Pest 1857. 30 Hőke Lajos: Kis tükör, az ausztriai birodalmat, különösen Magyarországot mutató . Buda 1857. 31 Deák Ágnes: „Kiegyenlítési programm-kovácsaink” 1861–1865. Századok 139. (2005) 695–732. 32 Toldy Ferenc: A magyar birodalom alaptörvényei. Buda 1861. IX–XI.
