Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Fónagy Zoltán: Kollektív erőszak az 1848-as paraszti mozgalmakban. Tipológiai kísérlet
KOLLEKTÍV ERŐSZAK AZ 1848-AS PARASZTI MOZGALMAKBAN 1174 Az áprilisi törvények érintetlenül hagyták az úgynevezett kisebb királyi haszonvételeket (regálejogokat). Az italmérés, mészárszéktartás, pálinkafőzés, vásártartás földesúri monopóliuma tekintélyes jövedelmet jelentett – sok, allodiális birtokkal nem rendelkező kisebb birtokos számára az úrbéri rendszer eltörlése után lényegében ez maradt az egyetlen jövedelemforrás. A paraszti közösségek vagy azok egyes tagjai azonban ezeket a monopóliumokat sokfelé erőszakosan semmibe vették. 27 A konfliktusok jó része összefüggésbe hozható a „környezeti szűkösség” fogalmával. A szűkösséget ebben az esetben a „javak [...] elosztásában beállt súlyos kiegyensúlyozatlanság” okozta. A környezeti szűkösség nagy eséllyel vezet erőszakos konfliktushoz – jellemzően lokális szinten – a preindusztriális társadalmakban, mivel ezek nagymértékben függenek a környezeti erőforrásoktól. 28 Visszatérő paraszti érv volt a kollektív akciók indoklása során, hogy a nemesi vármegye részrehajló közegei aránytalanul kevés vagy éppen „ökológiailag marginális” területekre (vízjárta helyek, szikes, homokos földek) szorították a jobbágyokat. A parasztság igényeit ki nem elégítő rendelkezések, illetve az eldöntetlenül maradt kérdések az ország számos vidékén mozgásba hozták az agrártársadalmat. Április és május folyamán a parasztság – személyesen vagy írásban – panaszok özönével árasztotta el a szolgabírákat, alispánokat, ritkábban a főispánokat.29 A július 5-én megnyílt népképviseleti országgyűléshez falvak egész sora fordult kérvényeivel.30 A kérvényezők nemcsak az áprilisi törvények hiányosságaira hívták fel a törvényhozók figyelmét, hanem régebbi sérelmeikre is megpróbáltak orvoslást kapni.31 A törvényhozás mellett Deák Ferenc igazságügy-miniszterhez is számos kérelmező fordult, leggyakrabban egész helységek: a jobbágyfelszabadítás gyakorlati végrehajtása ugyanis a bírósági szervezet feladata lett. A türelmetlen, illetve a változatlan összetételű bíróságokkal szemben bizalmatlan parasztok az igazságszolgáltatást felügyelő minisztertől várták ügyük leggyorsabb elintézését. Államtitkárának, Ghiczy Kálmánnak a visszaemlékezései szerint „az úrbérviszony meg lévén szüntetve, temérdek felírás és 27 A jobbágyfelszabadítás nyitva maradt kérdéseinek számbavételéről lásd Fónagy Zoltán: Deák Ferenc és a jobbágyfelszabadítás. In: A Batthyány-kormány igazságügyi minisztere. Szerk. Molnár András. (Zalai Gyűjtemény 43.) Zalaegerszeg 1998. 25–28. 28 Thomas F. Homer-Dixon: Környezet, szűkösség, erőszak. Az ökológiai gondolat II. Bp. 2014. 18–19., 23–24., 27–28. 29 Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak 1848/49-ben. In: Tanulmányok Veszprém megye múltjából. (A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3.) Veszprém 1984. 30 Gergely András: Közép-Európa parlamentjei 1848-ban. In: A magyar országgyűlés 1848/49-ben. Szerk. Szabad György. Bp. 1998. 31. 31 Ember Győző: A magyar parasztmozgalmak 1848-ban. In: Forradalom és szabadságharc 1848–1849. Bp. 1948. 200.
