Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Fónagy Zoltán: Kollektív erőszak az 1848-as paraszti mozgalmakban. Tipológiai kísérlet
KOLLEKTÍV ERŐSZAK AZ 1848-AS PARASZTI MOZGALMAKBAN 1172 között zajlottak. Ebből a típusból jószerével csak Pest-Budán tudunk néhány alacsony fokú erőszakkal járó esetről. 20 A negyedik típusba a politikai motivációjú kollektív akciókat, illetve csoportosan elkövetett erőszakos cselekményeket soroltam. Ezek egyik válfajának tekintem a szintén a fővárosban május első felében rendszeressé vált macskazenéket, amelyeket egyetemi hallgatók kezdeményeztek, célpontjai pedig népszerűtlen – részben konzervatív politikai szerepvállalásukról ismert – professzorok, illetve a megszűnt Helytartótanács volt vezető tisztségviselői voltak. Miután az Ignaz Lederer tábornok budai főhadparancsnok elleni demonstrációt május 10-én a katonaság brutálisan szétverte, a kollektív akciók ezen típusa megszűnt.21 Júniusban viszont az országgyűlési képviselőválasztások némelyike torkollt erőszakba. Az esetek száma nem volt magas: összesen 25–30 képviselő igazolásakor merültek fel kifogások, de emögött csak az esetek kisebb részében állt erőszak, gyakrabban a választók vesztegetésével sérült az eljárás tisztasága.22 A választási zavargások az 1840-es években a vármegyei tisztújítások és követválasztások során kialakult forgatókönyvek szerint, mondhatni rutinszerűen zajlottak. Az erőszak elkövetői és elszenvedői a jelöltek kortesei által mozgósított kisnemesi csoportok voltak, új színt a frissen választójogot nyert parasztság egyes elemeinek részvétele jelentett. A leghíresebb ilyen eset Petőfi Sándor megbuktatása volt Szabadszálláson (ahol egyébként végül nem került sor tényleges erőszakra, csak azzal való fenyegetésre).23 Nyitra megyében három körzetben is verekedés miatt nyilvánították érvénytelennek a választást. Közülük a legsúlyosabb, az országos sajtóban is visz szhangot kapott erőszak Vágvecsén történt június 24-én: a bunkósbotoktól, kövektől, tégláktól több tucatnyian szenvedtek – részben súlyos – sérülést. 24 Konfliktusforrások a jobbágyfelszabadítás után A nemesség és a vagyonos városi, sőt mezővárosi polgárság már a március 15-ei erőszakmentes pesti forradalomban egy lehetséges, sőt valószínű jobbágyfelkelés nyitányát látta. Varga János a jobbágyfelszabadító törvény születési folyamatának részletes rekonstrukciója során gazdagon dokumentálta a „nagy félelem” 20 Spira György: A pestiek Petőfi és Haynau között. Bp. 1998. 113–138., 165–175., 223–230. 21 Uo. 178-184. 22 Pálmány Béla: Az első népképviseleti országgyűlési választások Magyarországon. Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat 11–12. (1998–1999) 43. 23 Urbán Aladár: Petőfi választási kudarca és az országgyűlés. Irodalomtörténeti Közlemények 105. (2001) 397–413. 24 Bukovszky László: Népképviseleti választások Nyitra megyében 1848-ban. Fórum. Társadalomtudo mányi Szemle 2.(2000) 3. sz. 39–50. A vágvecsei választásról lásd Közlöny, 1848. június 27. 70.; Pesti Hirlap, 1848. június 30. 324–325.
