Századok – 2020
2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Mátyás-Rausch Petra: Társadalmi mobilitás az erdélyi kincstári igazgatásban (1571–1629)
MÁTYÁS-RAUSCH PETRA 11 nál dolgozott,36 pályája csúcsát pedig valószínűleg a közvetlenül a fejedelem alá rendelt számvevői hivatal betöltése jelentette.37 Székesfejérvári András noha a hi vatalnoki piramis legalján található pozícióból indult,38 széles kapcsolati hálóval bírt, könyvgyűjtése pedig az bizonyítja, hogy komoly műveltséggel rendelkezett. 39 András deák tulajdonában ugyanis egész jelentősnek mondható könyvgyűjtemény volt, amelyben szerepeltek filozófiai munkák (Arisztotelész), antik auktorok (Homérosz, Tacitus) és egy szokványosnak nem mondható munka, Georgius Agricola bányászati szakember átfogó jellegű szakmunkája, a De re metallica . 40 A könyvekben található bejegyzések szerint pedig többek között kapcsolatban állt Kendi Ferenc, Bánffy Pál tanácsurakkal, Sulyok Imre későbbi kancellárral. A vázlatos pályaképből is kiviláglik, hogy Gergely deák házassága révén milyen körbe került bele, apósa társadalmi kapcsolatait41 és szakértelmét egyaránt tudta kamatoztatni a későbbiekben. A kincstárnál töltött évei alatt intenzív birtoképítésbe kezdett, valamint aktív részese volt a Báthory István által végbe vitt ércbeváltási reformnak is. Az utóbbit jellemezte úgy egy későbbi, a fejedelemhez intézett levelében, hogy „új módi”.42 A fejedelem intézkedései révén a fejedelmi székhelyen működő kincstári „irodában” is lehetőség nyílt az ércbeváltásra,43 amelyet az 1580-as évek elejétől már adatolhatóan Gyarmati Gergely vezetett. 1582-ben arról értesítette a besztercei városi tanácsot, hogy nyolc mázsa radnai aranyat vételezett be.44 A fejedelmi udvarban történő ércbeváltás tényét erősíti meg 1583 júniusában az erdélyi hármastanács45 Báthory István lengyel királynak címzett levele is, melyben a tanácstagok leírták, hogy sokat foglalkoztak az aranybeváltás problémájával. Végül Gergely deákot választották ki az aranybeváltói pozícióra, hiszen már Báthory Kristóf idején is foglalkozott ércbeváltással, így elegendő tapasztalattal rendelkezik a feladat elvégzéséhez.46 Báthory István a hármastanács 36 RNL Szeben megyei Igazgatóság Szeben város levéltára (a továbbiakban: Szlt) Urkunden Materia IV. Nr. 1070. 37 Trócsányi Zs.: Erdély központi i. m. 333–334. 38 Uo. 406–408. 39 Jakó Zs.: Az értelmiség i. m. 13–14. 40 Vásárhelyi Judit: A győri Székesegyházi Könyvtár possesorai II. „Az erdélyi” gyűjtemény. III. Győri könyvtulajdonosok. Magyar Könyvszemle 96. (1980) 241–244. 41 András deák a kancellárián töltött éveket igen ügyesen használta ki, a jelentősebb erdélyi városok vezetői is ismerték, így fordulhatott elő, hogy 1572-ben kötött, kései házassága alkalmával Szeben városa szőnyeget és ezüstkanalakat küldött neki ajándékba. Lásd RNL Szlt Számadáskönyvek Nr. 95. fol. 17. 42 MNL OL F 12 Gyulafehérvári Káptalan országos levéltára, Lymbus I.d./a/Nr.60. 43 Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király levelezése I–II. Szerk. Veress Endre. Kolozsvár 1944. II. 71–72. 44 Berger, A.: Urkunden-Regesten i. m. 435. 45 Az erdélyi hármastanács kormányzati és gazdasági szerepkörére lásd Horn Ildikó: Az erdélyi hármastanács kormányzata (1583–1585). Századok 140. (2006) 883–924. 46 Báthory István király levélváltása az erdélyi kormánnyal i. m. 68.
