Századok – 2020

2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Mátyás-Rausch Petra: Társadalmi mobilitás az erdélyi kincstári igazgatásban (1571–1629)

12 TÁRSADALMI MOBILITÁS AZ ERDÉLYI KINCSTÁRI IGAZGATÁSBAN (1571–1629) döntését 1583 augusztusában jóváhagyta. 47 Már az uralkodó jóváhagyását meg ­előzően is a fejedelem főaranybeváltójának (supremus auricampsor ) nevezték. 48 A főaranybeváltói pozíció elnyerése révén Gergely deák előre lépett a kincstári ranglétrán, és karrierje töretlenül haladt tovább, hiszen az elkövetkező években is ő felügyelte a kincstárnál történő aranybeváltást,49 hatásköre pedig az idő előre haladtával egyre bővült. Többek között felügyelnie kellett a beváltott nyersérc további sorsát, a bányakamarákba szállítását és ottani finomítását.50 A fejedelem által kiadott bányászati engedélyek és engedmények betartása és betartatása is az ő hatáskörébe tartozott, nem utolsó sorban pedig több vidéki aranybeváltót is alá rendeltek (például Lupsai Menyhárt, Kolozsvári Mihály deák). 51 Gyarmati Gergely karrierjének további állomásai is viszonylag jól doku­mentálhatók, 1591-ig még bizonyíthatóan végzett aranybeváltói tevékenységet a kincstárnál, emellett pedig adójövedelmekkel, valamint az ahhoz kapcsolódó bérleti díjakkal foglalkozott.52 Karrierje az 1590-es évek derekán állt a zenitjén, ugyanis valamikor ekkor nyerte el a kincstári prefektusi címet (praefectus rationum fisci). A kinevezés pontos dátuma nem ismert, de egy 1593-ban kelt jogbiztosító irat már kincstári prefektusként említi Gergely deákot.53 Ahhoz, hogy reálisan meg tudjuk ítélni, milyen előrelépést jelentett Gyarmati Gergely életében a kincs­tári prefektusi tisztség, röviden ki kell térnünk a pozíció előtörténetére. A for­rásadottságok sajnos nem teszik lehetővé, hogy teljesen pontos képet alkossunk arról, milyen jogkört töltött be a kincstári prefektus a 16. század végén, de felté­telezhető, hogy ő irányította a fejedelmi székhelyen működő „kincstári irodát”, vezette az itt dolgozó komornik deákok munkáját. A kincstári iroda valószínűleg állandó jelleggel működött, a legtöbb hatalomváltást túlélte.54 A fentiek ismere­tében kijelenthető, hogy Gergely deák az évek során ügyesen tudta kamatoztatni 47 Uo. 85–86. 48 Az erdélyi fejedelmek királyi könyvei I/2. Báthory Zsigmond királyi könyvei (1582–1602). Muta­tókkal és jegyzetekkel regesztákban közzéteszi Fejér Tamás et al. Kolozsvár 2005. Nr. 325. 49 Az erdélyi fejedelmek királyi könyvei i. m. Nr. 771., 883. 50 RNL Szlt Brukenthal Múzeum gyűjteménye H 1–5 Nr. 134. fol. 439–440. 51 Az erdélyi fejedelmek királyi könyvei i. m. Nr. 1468. 52 Az erdélyi fejedelmek királyi könyvei i. m. Nr. 436.; MNL OL F 3 Erdélyi országos kormányható­sági levéltárak, Gyulafehérvári káptalan országos levéltára, Centuriae (a továbbiakban: F 3) Centuria V Nr. 69. RNL Braşov (Brassó megyei Igazgatóság) Brassó város levéltára Schnell gyűjtemény III. Nr. 202.; Szlt Urkunden Materia IV. Nr. 1319. 53 MNL OL F 4 Erdélyi országos kormányhatósági levéltárak, Gyulafehérvári Káptalan országos levél­tára, Cista comitatuum (a továbbiakban: F 4) Cista Albensis Cista 3. Fasc. 3. Nr. 21. 54 A tisztség történetére legutóbb lásd Mátyás-Rausch Petra: „Az felséged praefecturája szegény hazánk­nak szabadságinak nagy romlására volt”. A kincstári igazgatás tisztviselői Bethlen Gábor uralkodása alatt. Erdélyi Múzeum 81. (2019) 1. füzet 92–96.

Next

/
Thumbnails
Contents