Századok – 2020
2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Mátyás-Rausch Petra: Társadalmi mobilitás az erdélyi kincstári igazgatásban (1571–1629)
12 TÁRSADALMI MOBILITÁS AZ ERDÉLYI KINCSTÁRI IGAZGATÁSBAN (1571–1629) döntését 1583 augusztusában jóváhagyta. 47 Már az uralkodó jóváhagyását meg előzően is a fejedelem főaranybeváltójának (supremus auricampsor ) nevezték. 48 A főaranybeváltói pozíció elnyerése révén Gergely deák előre lépett a kincstári ranglétrán, és karrierje töretlenül haladt tovább, hiszen az elkövetkező években is ő felügyelte a kincstárnál történő aranybeváltást,49 hatásköre pedig az idő előre haladtával egyre bővült. Többek között felügyelnie kellett a beváltott nyersérc további sorsát, a bányakamarákba szállítását és ottani finomítását.50 A fejedelem által kiadott bányászati engedélyek és engedmények betartása és betartatása is az ő hatáskörébe tartozott, nem utolsó sorban pedig több vidéki aranybeváltót is alá rendeltek (például Lupsai Menyhárt, Kolozsvári Mihály deák). 51 Gyarmati Gergely karrierjének további állomásai is viszonylag jól dokumentálhatók, 1591-ig még bizonyíthatóan végzett aranybeváltói tevékenységet a kincstárnál, emellett pedig adójövedelmekkel, valamint az ahhoz kapcsolódó bérleti díjakkal foglalkozott.52 Karrierje az 1590-es évek derekán állt a zenitjén, ugyanis valamikor ekkor nyerte el a kincstári prefektusi címet (praefectus rationum fisci). A kinevezés pontos dátuma nem ismert, de egy 1593-ban kelt jogbiztosító irat már kincstári prefektusként említi Gergely deákot.53 Ahhoz, hogy reálisan meg tudjuk ítélni, milyen előrelépést jelentett Gyarmati Gergely életében a kincstári prefektusi tisztség, röviden ki kell térnünk a pozíció előtörténetére. A forrásadottságok sajnos nem teszik lehetővé, hogy teljesen pontos képet alkossunk arról, milyen jogkört töltött be a kincstári prefektus a 16. század végén, de feltételezhető, hogy ő irányította a fejedelmi székhelyen működő „kincstári irodát”, vezette az itt dolgozó komornik deákok munkáját. A kincstári iroda valószínűleg állandó jelleggel működött, a legtöbb hatalomváltást túlélte.54 A fentiek ismeretében kijelenthető, hogy Gergely deák az évek során ügyesen tudta kamatoztatni 47 Uo. 85–86. 48 Az erdélyi fejedelmek királyi könyvei I/2. Báthory Zsigmond királyi könyvei (1582–1602). Mutatókkal és jegyzetekkel regesztákban közzéteszi Fejér Tamás et al. Kolozsvár 2005. Nr. 325. 49 Az erdélyi fejedelmek királyi könyvei i. m. Nr. 771., 883. 50 RNL Szlt Brukenthal Múzeum gyűjteménye H 1–5 Nr. 134. fol. 439–440. 51 Az erdélyi fejedelmek királyi könyvei i. m. Nr. 1468. 52 Az erdélyi fejedelmek királyi könyvei i. m. Nr. 436.; MNL OL F 3 Erdélyi országos kormányhatósági levéltárak, Gyulafehérvári káptalan országos levéltára, Centuriae (a továbbiakban: F 3) Centuria V Nr. 69. RNL Braşov (Brassó megyei Igazgatóság) Brassó város levéltára Schnell gyűjtemény III. Nr. 202.; Szlt Urkunden Materia IV. Nr. 1319. 53 MNL OL F 4 Erdélyi országos kormányhatósági levéltárak, Gyulafehérvári Káptalan országos levéltára, Cista comitatuum (a továbbiakban: F 4) Cista Albensis Cista 3. Fasc. 3. Nr. 21. 54 A tisztség történetére legutóbb lásd Mátyás-Rausch Petra: „Az felséged praefecturája szegény hazánknak szabadságinak nagy romlására volt”. A kincstári igazgatás tisztviselői Bethlen Gábor uralkodása alatt. Erdélyi Múzeum 81. (2019) 1. füzet 92–96.
