Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Fónagy Zoltán: Kollektív erőszak az 1848-as paraszti mozgalmakban. Tipológiai kísérlet
FóNAGY ZOLTÁN 1167 teljességre törekedve –, amelyekről a vármegyei közigazgatás vezető tisztségviselői jelentést küldtek a központi kormányszerveknek, azaz amelyeket a közrend súlyos megzavarásaként vagy jelentős, továbbra is fennálló fenyegetésként értékeltek. Az utóbbi évtizedekben néhány megyei, illetve regionális szintű áttekintés is született a paraszti mozgalmakról. 7 A kérdéskörrel foglalkozó történészeket szinte kizárólag a kollektív akciók tartalmi kérdései érdekelték: milyen érdeksérelem vagy cél motiválta a résztvevőket, hogyan reagáltak a földesurak, illetve a hatóságok, milyen következményekkel, retorziókkal járt az akció? Jelen tanulmány viszont a tartalom helyett a formákat állítja a vizsgálat fókuszába. A kollektív erőszak történetével foglalkozó társadalomtudományok fő osztályozási szempontjainak és kategóriáinak alkalmazásával a paraszti kollektív akciók „rendszertani besorolására” vállalkozik. Amennyire a – túlnyomórészt a hatalom képviselői által „termelt” – források erre lehetőséget adnak, megpróbál válaszokat keresni arra a kérdésre is, milyen gondolatmenetek eredményeként nyúltak az erőszak eszközéhez az egyes közösségek, illetve milyen cselekvési stratégiákat követtek ennek során? Az értelmezési keret Bár a fizikai erőszak, illetve az attól való félelem, valamint a vele szembeni védekezés gondolata antropológiai állandónak tekinthető az emberi társadalomban, bekövetkeztének valószínűsége és megjelenési formái a különböző történeti korokban és társadalmakban, illetve konstellációkban rendkívüli változatosságot mutatnak. Az erőszak és a modernizációs folyamat viszonyát ellentmondásosan ítélik meg a társadalomtudományban: az erőszakot több klasszikus szociológus a barbárság örökségének tartja, visszaszorulását a civilizációs folyamat esszenciális részének tekinti, azt a haladással azonosítja. Mások szerint viszont az erőszak antropológiai jellemzője az emberi fajnak, és a modernizációval járó technikai Bp. 1949. Az akkor még publikálatlan forrásanyagra támaszkodó – de azt nem említő – első tanulmány a forradalom centenáriuma alkalmából jelent meg az MKP folyóiratában. Haraszti Sándor: Pa rasztmozgalmak 1848–49-ben. Társadalmi Szemle 3. (1948) 3. sz. 173–185. 7 A teljesség igénye nélkül: a legalaposabb feldolgozás a Veszprém megyei mozgalmakról áll rendelkezésre, lásd Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak 1848/49-ben. In: Tanulmányok Veszp rém megye múltjából. (A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3.) Veszprém 1984. 337–529. Egy nagyobb régió akcióinak vázlatos áttekintése lásd Uő: Dunántúli parasztmozgalmak 1848 tavaszán és nyarán. Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat 11–12. (1998–1999) 77–89.; Balázs Péter: Győr megyei parasztmozgalmak 1848-ban. (Arrabona – Múzeumi közlemények 4.) Győr 1962. 171–192.; Vörös Károly: Parasztmozgalmak Vas megyében 1798–1848. Vasi Szemle 20. (1966) 516–535.
