Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Szilágyi Adrienn: A Károlyi család közös kormánya (1827–1877). Ügyviteli hálózat Hódmezővásárhelyen
SZILÁGYI ADRIENN 1161 az eljárást követően azonban Szabó nem maradhatott. „Eleget uralkodott rajtunk, menjen a dolgára!” – fejezték ki személyének elutasítását a vásárhelyiek. Az uradalom a kínos kérdést végül úgy oldotta meg, hogy Szabót „érdemei elismerésével” nyugdíjba küldte, valamint jó ürügyet talált a kerületi ügyészi hivatal átszervezésére is.46 Szabó László menesztését követően, 1848. jú lius 1-jével Horváth László orosházi ügyészt nevezték ki vásárhelyi kerületi ügyésszé, aki 25 éven át, 1873-ig a Hódmezővásárhellyel való megegyezésig töltötte be ezt a pozíciót.47 A hálózat jól mutatja, hogy leginkább kerületi hivatalok alkalmazottjaival egyeztetett. A kerület legfőbb ügyintézését a kerületi tisztiszék jelentette, amelyet a vásárhelyi kerületi ügyész elnöksége alatt hívtak össze.48 Ennek a három ág jószágkormányzói állandó résztvevői voltak: Érkövy Adolf István, Czagányi Mihály György, Szendrey Ignác (Szendrey Júlia édesapja) Lajos felügyelőjeként vett részt. A vásárhelyi kerületi hivatal tehát a három ág közötti információcserének, a döntés-előkészítésnek és a földesúri határozat továbbításának legfontosabb hivatali szerve, a kerületi ügyész pedig a legfőbb koordinátora volt. A vásárhelyi uradalmi tiszteken kívül a kerületi ügyésznek volt a legaktívabb kapcsolata a legfőbb közös és központi tisztviselőkkel. A központi hivatalok közül legaktívabb a család levéltára, amelyet a Walter család generációi vezettek: Walter László 1822 és 1850, majd fia, Walter Géza 1851 és 1885 között. 1885-től a harmadik Walter, Géza unokaöccse, Lajos látta el a levéltári feladatokat. 49 Az uradalmi alkalmazottak és családtagok között akad egy kivétel: Beer Móric haszonbérlő, akinek a személye külön magyarázatra szorul. Könnyen megérthető, hogy miért válik a háló szereplőjévé, ha tudjuk azt, hogy Hódmezővásárhely legértékesebb haszonbérletének, a helyi serháznak a haszonbérlője volt. Károlyiék 1804 és 1808 között egy hatalmas serházat építettek 46 MNL OL 408. 43. d. 1848/15–18. 47 Herczeg M.: A Csongrád-Vásárhelyi uradalom i. m. 5. 11–12. A hivatali visszaélés mellett Horváth különösen nehéz helyzetben vette át a hivatalt, hiszen mind a közös pénztárak, mind a ráták pénztárai üresek voltak, mert a rendszeres jövedelmi források megszűntek, a haszonbérlők nem tudtak vagy nem akartak fizetni. Horváth személye előfordul Bártfay naplójában is, aki Károlyi György titkára és központi ügyésze volt. Lásd Bártfay Lászlói naplói. S. a. r. Kalla Zsuzsa. Bp. 2010. 48 Kállay I.: A magyarországi nagybirtok kormányzata i. m. 47–49., 51. A nagybirtok kormány gerincét az uradalmi tisztek – felügyelő tiszttartó, számvevő, számtartó, kasznár, levéltárnok – testülete, a tisztiszék jelentette. A tisztiszék a birtokszervezetben elfoglalt helye szerint központi, kerületi, uradalmi, a funkciója szerint a gazdasági, igazgatási vagy akár mindkettő lehetett. Gyakori meghívott volt a mérnök vagy az ispán. A Károlyi-birtokokon negyedévenként ültek össze, és a legfőbb cél a nagybirtok gazdálkodásának, igazgatásának és jogszolgáltatásának intézése, különösképpen a jövedelmek növelése volt. A tisztiszék elején az uraság rendelkezéseit, a korábbi ülés vagy ülések határozataira tett észrevételeit olvasták fel, majd a beérkezett ügyek megtárgyalása következett, illetve azok felterjesztése a tisztek, a hivatalok vagy a földesúr felé. 49 Éble Gábor: A gróf Károlyi nemzetség levéltára. Közzéteszi Sunkó Attila. Fons 4. (1997) 179–194.
