Századok – 2020
2020 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Bácsatyai Dániel: IV. Béla és István ifjabb király belháborújának időrendje
BÁCSATYAI DÁNIEL 1073 is érintetlen maradt. Nem lehet tehát véletlen, hogy a kivonulni készülő kunok megfékezése Roland épségben megőrzött csapataira és az ifjabb király győztes seregére várt. A válság megoldása után azonban IV. Béla levonta a konzekvenciákat Roland bán hűségét illetően, és a kunok elleni nyári hadjárat után, de legkésőbb szeptemberben eltávolította posztjáról. Miután a fentiekben amellett érveltünk, hogy a belháború 1267-re datálható, nem kerülhető el annak vizsgálata sem, hogy IV. Béla és fia szembenállásának kiteljesedése miféle kapcsolatban áll az esztendő ez idáig legjelentősebbnek ítélt történésével, az 1267. évi dekrétum elfogadásával. Forrásainkban sajnos csak nagyon bizonytalan támpontokat találunk a politikai háttér felvázolásához. A hazai történetírásban elfogadott álláspont szerint a törvény, amelynek egyetlen, eredeti formában fennmaradt példánya évszázadokig porosodott az esztergomi káptalan levéltárában, a királyi szerviensek október 14-e előtt lezajlott esztergomi gyűlésén született meg.122 A dekrétum szövege nem utal a kiadás helyére és idejére, ám vitán felül áll, hogy annak a társadalmi rétegnek – a kis- és középbirtokos nemességnek – a vágyait tükrözi, amelynek Esztergomnál alkalma volt a hangját hallatni. A terminus ante quem megálla pításakor egy szeptember 7-én kelt oklevélre is szokás hivatkozni, amelynek szövege már idézi a törvény egyik rendelkezését – a szóban forgó oklevélből azonban sajnos hiányzik a kiállítás éve.123 Noha a rekonstrukció egyetlen al kotóeleme sem jelent abszolút fogódzót, mégis el kell ismerni, hogy a rendelkezésünkre álló adatokat úgy tudjuk a legkoherensebben rendszerbe foglalni, ha feltételezzük: az 1267. évi dekrétumot egy szeptember 7-e előtt megtartott gyűlésen fogadták el Esztergomban. A kérdés, amely feltétlenül válaszra vár: miért éppen Esztergomban gyűltek össze a királyi szerviensek, s miért éppen itt kényszerítették rá IV. Bélára azokat a követeléseket, amelyek az 1267. évi törvényszöveg alapjául szolgáltak. Szűcs Jenő a gyűlés közvetlen körülményeire nem vesztegetett sok szót, ám az esztergomi helyszín rejtélyét illetően mégis előállt egy javaslattal. Társadalomtörténeti ihletettségű magyarázata szerint a szerviensek azért választották Esztergomot gyülekezésük helyszínéül, mert a helyi káptalanban őrizték annak az Aranybullának az egyik példányát, amelynek pontjait dekrétumunk számos helyen felidézi.124 A magyarázat joggal tartható életszerűtlennek: az, hogy a nemesség ilyen mértékű önszerveződésről tanúbizonyságot téve az uralkodói akarattól függetlenül egyetlen helyre jöjjön össze, 122 Szűcs Jenő: Az 1267. évi dekrétum és háttere. Szempontok a köznemesség kialakulásához. In: Mályusz Elemér Emlékkönyv. Szerk. H. Balázs Éva – Fügedi Erik – Maksay Ferenc. Bp. 1984. 342–343. 123 ÁÚO VIII. 19. Datálásához lásd RA I/3. 1531. sz. 124 Szűcs J.: Az 1267. évi dekrétum i. m. 391.
