Századok – 2020
2020 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Bácsatyai Dániel: IV. Béla és István ifjabb király belháborújának időrendje
IV. BÉLA ÉS ISTVÁN IFJABB KIRÁLY BELHÁBORÚJÁNAK IDŐRENDJE 1074 olyan már-már forradalmi jellegű társadalmi mozgalmat tételez fel, amely a korabeli viszonyok között megalapozottan tekinthető anakronizmusnak. A törvény elfogadásának hátterében meghúzódó politikai kontextus feltárására Zsoldos Attila tett elsőként kísérletet: feltételezése szerint 1267 második felében IV. Béla újra fegyverrel kívánt szembe szállni legidősebb fiával, s ezért országrészének szervienseit hadi mozgósítás céljából hívta össze Esztergomba. 125 A belháború időpontjára vonatkozó nézetünk tükrében azonban a szerviensek esztergomi gyülekezésének okai új színben tűnnek fel. Egyetérthetünk azzal a Zsoldos Attila által megfogalmazott véleménnyel, amely szerint az esztergomi gyűlés mögött katonai indítékokat kell keresnünk. Bár nem zárható ki teljességgel, hogy a congregatio összehívásának hátterében az ifjabb király elleni mozgósítás húzódott meg,126 ez azonban – ha a belháború és a kunok elleni hadjárat valóban 1267-ben zajlott le – kevéssé valószínű. A legyőzött uralkodó aligha reménykedhetett abban, hogy részben megvert, részben megfutamodott serege pár hónap leforgása alatt újra bevethető lesz az ifjabb király ellen. Sokkal inkább gondolhatunk arra, hogy a szerviensek esztergomi jelenlétének egy olyan találkozóhoz lehetett köze, amelyre az öreg és az ifjabb királynak az isaszegi csata után szükségszerűen sort kellett kerítenie, hiszen az István teljes győzelme után előálló új belpolitikai helyzet végső soron valamiféle rendezést kívánt meg. Egy efféle találkozón azonban óvatlanság lett volna védtelenül megjelenni; okkal gondolhatunk tehát arra, hogy a két uralkodó még nem eresztette szélnek hadseregét. A fentihez hasonló kényes tárgyalások helyszínéül általában olyan területet választottak, amely földrajzi elhelyezkedésénél fogva meggátolta, hogy a találkozó sikertelensége esetén bármely fél számíthasson a mögötte álló haderő segítségére. Éppen ilyen hely volt a Nyulak szigete (a mai Margit-sziget) és az ott álló domonkos apácakolostor, a két uralkodó 1266. évi megállapodásának helyszíne 125 Zsoldos A.: Családi ügy i. m. 108–111. 126 Mint alább látni fogjuk, István egy 1268-ban kelt oklevele arról tudósít, hogy az isaszegi csata után másodszor is viszály támadt István és szülei között. ÁÚO VIII. 200–201. Zsoldos Attila egy másik, a korábbi irodalomban 1267. július 15-ére datált, Lipcsén kiadott keltezetlen oklevélre is hivatkozik, amelyben a király egy birtokügyben született rendelkezés végrehajtására augusztus 30-át jelöli ki, ám fenntartja a lehetőséget, hogy ha az intézkedésre „az ország valamely ügye miatt” nem kerülhetne sor, az új időpont október 20-a legyen. Az enigmatikus fogalmazás Zsoldos szerint a IV. Béla által elhatározott háború lehetőségére vonatkozik, amelyet a király érthető módon egyelőre titokban kívánt volna tartani. Zsoldos A.: Családi ügy i. m. 109–110. A szóban forgó oklevél azonban nem keletkezhetett 1267-ben, sokkal inkább tehető 1265. július 9-re vagy 1266. július 10-re. Lásd Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek. (A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának kiadványai II. Forráskiadványok 54.) Bp. 2017. 20. sz.
