Századok – 2020
2020 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Bácsatyai Dániel: IV. Béla és István ifjabb király belháborújának időrendje
IV. BÉLA ÉS ISTVÁN IFJABB KIRÁLY BELHÁBORÚJÁNAK IDŐRENDJE 1072 január 19-én még a Bécsben tartózkodó II. Ottokár mellett találjuk;119 a lovag tehát csak e dátum után csatlakozhatott a IV. Béla segítségére siető osztrák kontingenshez. Nagyon valószínű tehát, hogy valóban a januári végi napokban vette kezdetét a belháború. IV. Béla kormányzatának átalakítása és az 1267. évi dekrétum Fentebb láthattuk, hogy valamikor 1267 folyamán IV. Béla bizalma megingott korábbi hű bárójában, Rátót nembeli Roland szlavón bánban. Roland nemcsak méltóságát vesztette el, hanem birtokait is feldúlták, annak ellenére, hogy a szlavón bán állítólag IV. Béla és Mária királyné parancsára sietett az ifjabb király segítségére a kunok elvonulásának idején.120 A kérdés csupán annyi, hogy miért következett be a szakítás az uralkodó és egykori nádora között. Az 1267-es év magyarországi eseményeinek kronológiáját szem előtt tartva nem lehet kétséges, hogy Roland bukásának okai szorosan összefüggenek az isaszegi csatával és a kunok elleni közös hadjárattal. A kormányzati csere mozgatórugóit vizsgálva Zsoldos Attila arra a következtetésre jutott, hogy az öreg király azt tekinthette jóvátehetetlen bűnnek, hogy Roland a kunok elleni – Pauler szerint 1266 áprilisában történt – hadjárat után István rendelkezésére bocsátotta IV. Béla seregét, amely az év nyarán részt vett az ifjabb király feltételezett bolgár expedíciójában.121 Ha így lett volna is, feltétlenül magyarázatra szorulna, hogy az öreg király miért várt egy évig azzal, hogy a sérelemért elégtételt vegyen; a fent bemutatott kronológiai rekonstrukció, és különösen Jans von Wien Weltchronik jának függeléke alapján azonban a kérdésben merőben eltérő megállapításra juthatunk. Mint láthattuk, a bécsi szerző szerint Roland bán és a többi magyar harc nélkül megfutamodtak az isaszegi csatatérről. Nem tartom kétségesnek, hogy e gyávaság – amely természetesen bölcs előrelátásnak is tekinthető – volt az oka IV. Béla neheztelésének, amely végül Roland méltóságának elvesztéséhez és a láncszerű kormányzati cserékhez vezetett. Annak azonban, hogy Roland bán végül nem vállalta, hogy a trónörökössel fegyverrel forduljon szembe az isaszegi síkon, más, rövid távon kedvezőbb következménye is volt: a zászlója alatt harcoló sereg az ütközet után 119 1267. jan. 19.: CDERB V/2. 27–28. 120 1270: CDCr V. 547. 121 Zsoldos A.: Családi ügy i. m. 95–99. – Az évtized magyar–bolgár–görög háborúinak kronológiája jelentősen függ attól, hogy melyik esztendőre helyezzük az isaszegi csatát. Pauler Gy.: V. István bolgár hadjáratai i. m. Az időrendet a magyar diplomatikai források alapján kidolgozó Pauler Gyula azonban kevéssé használta fel az egykorú balkáni történelemre vonatkozó elbeszélő források tanúságát, amelyek önmagukban cáfolják, hogy az isaszegi ütközettel záruló belháború 1264–1265 telén történt volna. Ennek kifejtésére azonban itt nincs lehetőségem.
