Századok – 2020
2020 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Bácsatyai Dániel: IV. Béla és István ifjabb király belháborújának időrendje
BÁCSATYAI DÁNIEL 1055 az, hogy Gutolf részletekbe menő híradása IV. Béla és István ifjabb király párharcáról teljesen független a CC IV-től:41 42 Continuatio Claustroneoburgensis IV Eodem anno occisus Hainricus Pruzelo per manum Stephani regis Ungarie, traditus perfidia et dolo nequiter Ungarorum. 41 Gutolf: Historia annorum 1267–1279 In tempore eiusdem anni Bela rex Ungarie contra filium suum regem Stephanum misit exercitum. Qui subito a rege Stephano vincitur et oppugnatur. Et magna occisa hominum multitudine, ex eodem nichilominus exercitu potenter quosdam comites captivavit. Igitur iam dictus rex Bela ire succensus suffususque verecundia de tanta filii victoria, rursus cogit et ad arma vocat exercitum. Cui audacter rex occurrit Stephanus: quoniam audaces fortuna iuvat, patris exercitum vice altera in fugam vertit, et in congressu belli alios occidit, alios cum palatino regis Bele captivos adduxit. Porro rex Stephanus eodem anno de patre suo laudabiles quater triumphi titulos reportavit, suorum tamen non modica iactura. 42 Jól látható, hogy az azonos eseményre vonatkozó két híradás között semmiféle tartalmi vagy filológiai kapcsolat nem áll fenn. Míg a CC IV csak Preussel halálát említi, addig Gutolf bővebb tudósítása hallgat Preussel szerepéről. Ehelyett az ifjabb király négy győzelmének állít emléket, megjegyezve azt is, hogy Kőszegi Henrik nádor István fogságába esett. A különbség azért zavarba ejtő, mert a két évkönyv távolról sem független egymástól, bejegyzéseik zöme kétségtelen filológiai rokonságot mutat. Korábban úgy vélték, hogy Gutolf szövege az elsődleges, és a CC IV nem más, mint a Historia Annorum kivonata. 43 Theodor Mayer azonban észrevette, hogy a ciszterci tudós összetéveszthetetlen stílusa egyáltalán nem jelentkezik a CC IV-ben, s egy 1922-ben tartott előadásában igazolta, hogy a kapcsolat csakis fordított lehet: aligha képzelhető el ugyanis, hogy a Historia Annorumot állítólagosan kijegyzetelő klosterneuburgi évkönyvíró minden eset ben éppen Gutolf jellegzetes – önálló híradásokat is fenntartó – sorait hagyja el. 44 Mielőtt vizsgálatunkat folytatnánk, érdemes kissé elidőzni annál a kérdésnél, hogy honnan is származnak Gutolf magyar vonatkozású szövegtöbbletei. A válasz egyértelműnek tűnik: nem kétséges, hogy a szóban forgó többletek magyarországi forrásra vezethetők vissza. Gutolf nem általánosságban emlegeti apa 41 MGH SS IX. 647. 42 MGH SS IX. 650. 43 Oswald Redlich: Die österreichische Annalistik bis zum Ausgang des 13. Jahrhunderts. Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 3. (1882) 516. Lhotsky is így vélte, anélkül, hogy mérlegelte volna az ellentétes véleményeket. Lhotsky, A.: Quellenkunde i. m. 184. 44 Theodor Mayer: Die österreichische Annalistik. Monatsblatt des Vereins für Landeskunde von Nieder österreich 21. (1922) 3–4. sz. 31. Ernst Klebel Mayer álláspontját fogadta el, ám felvetette azt a lehetőséget is, hogy a CC IV-et később Gutolf Historiájából bővítették az 1275 és 1279 közti évekre vonatkozóan. Ernst Klebel: Die Fassungen und Handschriften der österreichischen Annalistik. Jahrbuch für Landeskunde von Niederösterreich NF 21. (1928) 73.
